Franciaország átvészelte (az egészségügyi krízist), de vitathatatlanul meggyengült
– ismerte el a programot bemutató párizsi sajtótájékoztatón Jean Castex miniszterelnök, aki történelmi méretűnek és történelmi ambíciókkal bírónak nevezte a gazdaságösztönző csomagot, amely szavai szerint a teljes gazdaságra ösztönző hatással fog bírni, és konkrét és érezhető eredményeket fog produkálni.
A program legfőbb prioritása a munkahelyteremtés, miután becslések szerint idén 800 ezer munkahely szűnhet meg a járvány miatti korlátozások következményeként.
A kormány célja, hogy a programnak köszönhetően közvetlenül legalább 160 ezer munkahely jöjjön létre.
A miniszterelnök reményei szerint
Franciaország 2022-re érheti el ismét a járvány előtti gazdasági szintet.
Ehhez a gazdaság minden szereplőjének felelősségvállalását kérte:
a vállalatoktól munkafelvételt, elsősorban a fiatalok körében, a szociális partnerektől párbeszédet és a megállapodások keresését, az önkormányzatoktól pedig azt, hogy az állammal együtt beruházzanak azért, hogy a háztartások is befektessenek és fogyasszanak, ahelyett, hogy megtakarítanának.
A járvány kezdete óta a kormány már 460 milliárd euró gyorssegélyt injektálta a gazdaságba.
Fotó: AFP
A középtávú 100 milliárd eurós gazdaságösztönző programnak három nagy része van:
Harmincmilliárd eurót szán a kormány a gazdaság „kizöldítésére”, amit hatalmas lépésnek nevezett Barbara Pompili környezetvédelmi miniszter. A Zöldek vezetője Julien Bayou szerint azonban csak „egyszeri befektetésről van szó, amely egyértelműen elégtelen”.
A közlekedésfejlesztés 11 milliárd eurót kap, amelyből 4,7 milliárd euró jut az állami vasúttársaságnak, az SNCF-nek. Hétmilliárd eurót pedig az épületek energetikai modernizálására költ el a kormány.
A vállalatok versenyképességének növelésére szánt 35 milliárd euróval a vidék újraiparosítása a kormány célja. Az összegből 20 milliárd euró adócsökkentés, az önkormányzatok tiltakozása ellenére, a vállalatoktól beszedett helyi adóknak ugyanis azok voltak eddig a legfőbb haszonélvezői. A kormány támogatni fogja a gyártótelepek hazatelepítését külföldről, valamint az innovációt és a mesterséges intelligencia fejlesztését.
A kormány jelezni kívánja azt is, hogy a legszerényebbekről és a leginkább rászorulókról sem feledkezik meg, akiket tömegesen fenyeget a munkahelyük elvesztése. Ezért
a társadalmi kohézió megőrzésére szánt 35 milliárd euróból 15 milliárd jut a munkahelyteremtésére.
A programhoz 40 milliárdot az uniós helyreállítási alapból, 60 milliárdot pedig a nemzetközi piacról felvett hitelekből biztosít a kormány, és ezzel az év végére a 121 százalékára emelkedhet az államadósság a tavalyi 100 százalékról. A kormány abban bízik, hogy az adósságnövekedés 2025-re megtérülhet, ha a programmal sikerül elérni a termelés újbóli beindítását, úgy hogy egyáltalán nem lesznek adóemelések addig.
