Alkotmánymódosítás: itt az első nagy Tisza-hátraarc
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMégsem törlik az Alaptörvény sarkalatos jogszabályai közül a földtörvényt - indítványozta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága - hívta fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). Emlékeztettek arra, hogy a gazdaszervezet határozottan tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, mivel az azt jelentette volna, hogy a jövőben bármikor, egyszerű parlamenti többséggel is módosítható lett volna a termőföld és az erdők tulajdonjogának és használatának megszerzése.
Bárki lett volna hatalmon, akár minimális parlamenti többséggel, akár politikai háttéralkuk révén kénye-kedvére formálhatta volna a magyar vidék további sorsát.
A Magosz szerin azonban a föld kérdése ezzel még nem zárult le, továbbra is vörös vonal például
- a gazdasági társaságok tulajdonszerzésének tilalma
- a helyi gazdák elővásárlási és előhaszonbérleti joga
- a helyi gazdák véleményezési joga
- a tulajdoni és használati maximumok.
Ezt semmilyen színezetű döntéshozó sem lépheti át - mutatott rá a Magosz.
A mindig is erős érzelmeket kiváltó földkérdés akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy a Tisza-kormány által alig néhány napos társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosítás, egyik pontja a földforgalmi törvény sarkalatosságának megszüntetése lenne. A Magosz ez ellen határozottan tiltakozott, mert szerintük ezzel a jövőben már egyszerű parlamenti többséggel is átírható lenne, hogy ki, milyen feltételekkel szerezhet vagy használhat magyar termőföldet és erdőt.
Korábbi közleményük szerint ez a változtatás súlyosan gyengítené a hazai földvédelem alkotmányos garanciáit. A szervezet arra figyelmeztet: a termőföld és az erdő nem egyszerű piaci áru, hanem véges, nem helyettesíthető nemzeti erőforrás, ezért sorsuk nem válhat rövid távú politikai alkuk vagy erős gazdasági lobbik tárgyává.
A jelenlegi Alaptörvény P) cikke alapján a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésére, használatára, valamint a mezőgazdasági üzemek szervezetére vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben kell meghatározni. A Világgazdaság korábban megírta, hogy a tervezet értelmében az Alaptörvényből ez a kikötés kikerülne, így a földforgalmi törvény későbbi módosításához már nem lenne szükség kétharmados támogatásra.
Alkotmánymódosítás: sarkalatos marad a földtörvény
A parlament törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén a kormánypárti képviselők támogatták, hogy a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény ne kerüljön ki a sarkalatos jogszabályok közül. Az alaptörvény 17. módosításához benyújtott indítvány megtárgyalása során a bizottság azzal is egyetértett, hogy a javaslatban ne szerepeljen az önálló szabályozó szervek - például az energetikai hivatal - önálló alaptörvényi szabályozásának megszüntetése.
Az indoklás azt tartalmazza, hogy az új alkotmány előkészítése során részletesen meg kell vizsgálni az önálló szabályozó szervek önálló alkotmányos jogállását, ezért ezen szervek alaptörvényben foglalt meghatározásának hatályon kívül helyezése jelenleg nem sürgető.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló rész úgy változik, hogy a testület nemcsak a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik, de a jogellenesen kezelt közvagyon felkutatása és visszaszerzése is feladata lesz. A bizottsági ülésnek az alaptörvény-módosításról szóló napirendi pontja vitájáról a fideszes képviselők távol maradtak, a javaslatot vita nélkül fogadta el a testület.
A Tisza Párt konkrét vállalása volt a termőföld jogszabályi környezetének átszabása
Bóna Szabolcs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vezetője, már miniszterjelőlti meghallgatását azt mondta, hogy a földhöz jutás nem lehet kiváltság, s a céljuk az, hogy ne csak örökléssel lehessen valaki gazda, hanem a fiatalok és az új belépők is valódi lehetőséget kapjanak az elindulásra. Azt is egyérelműen kijelentette, hogy társadalmi vitára kell bocsátani a földtörvényt, a magyar földet magyar kézben kell tartani, és el kell kerülni a külföldi cégek tulajdonszerzését.
Magyarország területének közel 80 százaléka termőföld, amely európai viszonylatban is kiemelkedő aránynak minősül. Mezőgazdasági hasznosításban ebből közel 5 millió hektár van, amely az ország méretéhez képest komoly exportpotenciált biztosít számunkra. Arról, hogy hogyan alakult a magyar birtokszerkezet az elmúlt évtízedben magyarán, hogy teljesülnek-e azok a célok, amelyeket földforgalmi törvény alapelvként tűzött maga elé, Cseh Tibor, a Magosz főtitkára írt korábban átfogó elemzést a Világgazdaságnak.
