Óriási szigorítás a németeknél: Merz puskázott, a magyar módszert veszik át, hogy véget érjen a gazdasági káosz – ezen múlik minden
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországihoz képest nagyon eltérő a szabályozás több európai országban is, már ami a táppénz-ellátást illeti. A németeknek a betegségük első napjától kezdve kötelező lesz orvosi igazolást küldeniük, ha beteget jelentenek, ellenkező esetben nem maradhatnak otthon. Ez része annak az új reformcsomagnak, amelyet Friedrich Merz kancellár múlt héten jelentett be a gazdaság élénkítése érdekében – írja az Euronews.
Túl magas a táppénzen lévők aránya
Jelenleg a dolgozók legfeljebb három napig maradhatnak otthon anélkül, hogy igazolást adnának le, sőt a papírt orvosi vizsgálat nélkül is megkaphatják. A táppénzen lévő munkavállaló ráadásul legfeljebb hat hétig a teljes fizetését kapja.
Merz többször panaszkodott amiatt, hogy Németországban túl magas a betegszabadságon lévők aránya, ami rontja a termelékenységet.
A lépés ugyanakkor felveti a kérdést, hol áll Németország más európai országokhoz képest: mennyire könnyű táppénzre menni, és mekkora bért kapnak a munkavállalók a betegszabadságuk idején.
Magyarország: orvosi igazolás az első naptól kötelező
Magyarországon jóval szigorúbbak a szabályok: a munkáltatók már a táppénz első napjától orvosi igazolást kérnek, így Németország nem lesz egyedül, amikor bevezeti az új előírásait.
Magyarországon a betegszabadság és a táppénz két külön ellátás, eltérő szabályokkal.
A munkavállaló saját betegsége esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, amelyet a munkáltató fizet. Ennek összege a távolléti díj 70 százaléka. A betegszabadság évente legfeljebb 15 munkanap lehet, év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos része jár.
A 15 munkanap kimerülése után következik a táppénz, amelyet már az egészségbiztosítás finanszíroz. A táppénz mértéke főszabály szerint a napi átlagkereset 60 százaléka, ha a biztosított legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, ennél rövidebb biztosítási idő esetén 50 százalék jár. Kórházi fekvőbeteg-ellátás idején szintén 50 százalékos a táppénz. A táppénz összege felső korláthoz kötött, és megfelelő biztosítási előzmény mellett legfeljebb egy évig folyósítható.
A keresőképtelenséget orvosnak kell megállapítania és igazolnia, vagyis Magyarországon már a betegszabadság első napjától szükség van orvosi igazolásra.
Lengyelország: Új, kötelező ellenőrzés 14 nap betegség után
Németország nincs egyedül abban, hogy szigorítani szeretné a rendszerrel visszaélők helyzetét: a szomszédos Lengyelország is szigorít a szabályokon.
Ott a táppénz a munkabér 80 százaléka már az első naptól, de 100 százalék, ha a betegség vagy sérülés a munkavégzéssel függ össze.
Varsó azonban szigorúbban lép fel azokkal szemben, akik jogosulatlanul mennek betegszabadságra: új, kötelező orvosi ellenőrzést vezetnek be a szabadság első 14 napja után.
Egyesült Királyság: nagyfokú rugalmasság, sovány táppénz
Számos európai országban jóval hosszabb idő áll a dolgozók rendelkezésére, mielőtt orvosi igazolást kell benyújtaniuk.
Az Egyesült Királyságban a munkavállalóknak csak akkor kell orvosi igazolást bemutatniuk, ha egymás után több mint hét napot hiányoznak. A rendszer hívei szerint ez csökkenti a kisebb betegségek miatti fölösleges orvoslátogatásokat, megakadályozza, hogy a rendelőkben terjedjenek a fertőzések, és időt és erőforrásokat takarít meg a túlterhelt brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) számára.
A kép azonban nem ennyire rózsás, mivel az Egyesült Királyságban a törvényben előírt minimális táppénz mindössze heti 123 font (51 171 forint). Egyes munkaadók azonban a munkaszerződésben foglalt feltételektől függően kiegészíthetik az összeget.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország: miben különböznek a szabályok?
- Franciaországban 48 órán belül kell benyújtani az orvosi igazolást. A törvényben meghatározott táppénz a munkavállaló alap napi bérének 50 százalékát fedezi egy meghatározott felső határig, de a munkáltatók jogosultak ezt kiegészíteni az arra jogosult dolgozók esetében.
- Spanyolországban van az egyik legbőkezűbb rendszer, legalábbis rövid távon: az első három napra nem jár ellátás, utána egy hónapon át a bér 60 százaléka, amely a 20. betegszabadságon töltött naptól kezdve 75 százalékra emelkedik. Ez elsőre furcsának tűnhet, mivel nincs törvényben garantált állami táppénz az első három napra. Ettől még egyes munkavállalók a munkáltatójuktól kaphatnak fizetést erre az időszakra, ez általában a szerződésük függvénye.
- Olaszországban árnyaltabb a kép: a dolgozóknak 48 órájuk van az igazolás benyújtására, ám hogy az első három napra kapnak-e juttatást, az a munkaszerződésüktől függ. A negyedik naptól az első hónap végéig csak a fizetésük felét kapják, majd a következő öt hónapban az arány körülbelül 67 százalékra emelkedik. A vendéglátásban dolgozók viszont a teljes időszakra a bérük 80 százalékát kapják.
Svédország: egy hétig nem kell orvosi igazolás
Svédországban egy beteg munkavállaló akár nyolc napig is igazolás nélkül maradhat távol, és az orvosi papírnak később sem kell megneveznie a konkrét betegséget. A dolgozók a bérük 80 százalékát kapják az első naptól kezdve, legfeljebb 14 napig. Ezután a további táppénzért a társadalombiztosítási ügynökségnél, a Försäkringskassannál kell támogatást igényelniük.
Összességében az európai országok nagyon különböznek abban, mennyire rugalmasak az orvosi igazolásokkal kapcsolatban, és mennyire bőkezűek a táppénzre vonatkozó szabályok.
Az európai szociális védőháló ugyanakkor általában jóval erősebbnek tűnik egy olyan országhoz képest, mint az Egyesült Államok, ahol az államok kevesebb mint felében létezik táppénzre vonatkozó jogszabály.
