Az új növekedési tervvel 2021 a kilábalás éve lesz

A 2019-es növekedés optimista jövőt vetített előre, még a konvergenciaprogramban is derűlátóak voltunk a 2020-ra várt 3 százalékos gazdasági visszaeséssel, ezt azonban 5,1 százalékos csökkenésre kellett módosítanunk – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Előrebocsátotta, hogy 2021 a gazdaság újraindításának az éve lesz, új növekedési tervet készítenek. Úgy véli, a válság egyben lehetőség is, a bizonytalanságban a változásra való képesség, valamint az innováció felértékelődik. Rákossy Balázs hangsúlyozta: unortodox eszközök jöhetnek.

Jövőre megnyílnak a 2021–27-es uniós költségvetési időszak forrásai, összesen 51,3 milliárd euró uniós pénzzel számolhatunk, ebből 20,5 milliárd euró kohéziós alapból származik – hívta fel a figyelmet a PM államtitkára. A 750 milliárd ­euró méretű helyreállítási alapból 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő forrás jut Magyarországnak, valamint 10 milliárd euró összegű hitelkeret is rendelkezésre áll majd. Rákossy Balázs bejelentette: új növekedési tervet kell készíteni, amely támogatja a gazdaság talpra állását. „A közeljövőben újabb gazdasági stimulusokat indítunk, amelyek célja, hogy a gazdaság szereplői az eddigieknél is ellenállóbbak legyenek a járványhatásokkal szemben” – mondta. A PM számításai szerint a tavaszi gazdasági akcióterv közel 4 százalékponttal javította a GDP alakulását. A GDP mintegy 20 százalékát tette ki a tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv.

„Ugyan az év elején számítottunk arra, hogy változás következik be a világban, hiszen az adósság soha nem látott mértékűre emelkedett, és a növekedés lanyhult, ám a koronavírus okozta fordulat sokkal jelentősebb volt a vártnál” – hangsúlyozta az államtitkár. Egy évtizedes konjunktúrának vetett véget a járvány, az elmúlt években példátlan növekedést élt át a világ. Rákossy Balázs hozzáfűzte: a makrogazdasági mutatókban a 2013-as konszolidációt követően erőteljes bővülés következett, a foglalkoztatottság 800 ezer fővel emelkedett egy évtized alatt.

A koronavírus-járvány a második világháború utáni legjelentősebb krízist hozta el a világba – ezt már Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke állapította meg a Kihívások és lehetőségek című előadásában. Kiemelte, hogy a gazdaság teljes leállása nem várható, ám a kiterjedt reálgazdasági hatásokra így is fel kell készülni. Egyúttal a gazdasági növekedés erősítése mellett a makrogazdasági egyensúlyok járvány utáni helyreállítását is biztosítani kell. A költségvetési politika, a versenyképességet javító strukturális politika és a monetáris politika okos együttműködésére van szükség a jövőben – hangsúlyozta.

A jegybank alelnöke kiemelte: a járvány az infláció emelkedését hozta, az árstabilitás fenntartása kulcsfontosságú lesz a jövőben, az alapkamat szintje azonban megfelelő, nincs tér a csökkentésére, egyúttal fel kell készülni az új normák és új egyensúlyok világára. A hazai gazdaság első félévi visszaesése megfelelt a visegrádi régió átlagának, de a magyar GDP a második negyedévben a vártnál jobban csökkent. Nagyon fontos, hogy az első hullám alatt a munkahelyek döntő részét sikerült megőrizni. Virág Barnabás kiemelte: a korábbi várakozásoknál lassúbb lesz a kilábalás, V alakú helyett inkább pipa alakú kilábalás, felpattanás várható. Elmondta, hogy a monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát. Érdemben emelkedett azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az aránya, amelyeknek az ára jobban nőtt, a korlátozások oldásával általánosan emelkedett az infláció.

Míg 2020-ban a gazdasági hatások tompítására, addig 2021-ben a növekedés gyorsítására, 2022-ben pedig a külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállítására kell összpontosítani – magyarázta az alelnök. Az elvesztett munkahelyek gyors helyreállítására lesz szükség, az államháztartás terén a hiány átmeneti megemelkedése mellett az adósság újbóli csökkentését kell előtérbe állítani. A jegybank számos programmal segíti a gazdaság helyreállítását, például az állampapír-vásárlási program bevezetésével, a jelzálogvásárlási program újraindításával. Elhangzott, hogy az NHP Hajrá! nagyon sikeres, az 1500 milliárd forintos keretből eddig mintegy 500 milliárdot sikerült lekötni.