Drágultak a szerbiai ingatlanok
A járvány idején kevesen döntöttek úgy Szerbiában, hogy házat, lakást, telket vásárolnak. Az ingatlanforgalom az első fél évben 14 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest. Ugyanakkor szokatlan trendek is kialakultak. Csökkenő kereslet mellett nőttek az árak. Kevesebb lakást vásároltak, de a hétvégi házak eladása 40 százalékkal nőtt.
A legolcsóbb egy nagybecskereki nyaraló volt, amelyért új tulajdonosa ezer eurót fizetett, míg a legdrágább egy zlatibori, amely 250 ezer euróért kelt el.
A legtöbb hétvégi házat a Vajdaságban és Belgrád környékén adták el. Megnőtt az igény az olyan földterületek iránt is, ahol új luxusüdülőhelyek épülhetnek. Míg a koronavírus-járvány idején virágzott a nyaralók értékesítése, a házak forgalma 11 százalékkal csökkent.
A Köztársasági Geodéziai Intézet első féléves elemzése szerint a szerbiai ingatlanpiac összforgalma 1,7 milliárd eurót tett ki. A legtöbb pénzt, mintegy 875 millió eurót Belgrádban költötték el a vásárlók ingatlanokra. Újvidéken 199 milliós volt a forgalom, Nisben pedig 57 millió euróért értékesítettek ingatlanokat.
Főként a régi építésű ingatlanok iránt csappant meg a kereslet: az értékesítések száma 22 százalékkal csökkent, az új építésűeké mintegy 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az ingatlanpiac a Vajdaságban volt a legélénkebb. Az északi tartomány területén kötötték meg az adásvételi szerződések 35 százalékát. Belgrádban a szerződések 27 százalékát jegyezték, Nyugat-Szerbiában 24, Dél- és Kelet-Szerbiában az adásvételek 14 százaléka valósult meg az első fél évben. A legtöbb ingatlan június folyamán cserélt gazdát: 10 288 adásvételi szerződést kötöttek – olvasható a jelentésben.
Az első fél év adatai szerint Belgrád Víziváros (Beograd na vodi) területén fizették a legtöbbet ingatlanért Szerbiában, egy lakást
1 380 888 euróért értékesítettek. Ugyanott jegyzik a legmagasabb négyzetméterárat is az idén, 9124 eurót. Nem egyedi esetről van szó, mivel a dokumentumból az is kiderül, hogy az ország 40 legdrágább lakását a Vízivárosban vásárolták meg az új tulajdonosok. De a fővárosban értékesítették a legdrágább régi építésű ingatlant is: egy ötszobás lakásért 810 ezer eurót fizettek. Belgrád óvárosában jegyzik a legmagasabb árat használt ingatlan négyzetméteréért: 3737 eurót.
Az év első felében a régi építésű házakban a lakások négyzetméterének átlagos ára 997 euró volt, új építésűben 1337 euró, míg 2019 ugyanezen időszakában 950, illetve 1320 euró, így nézve alig volt változás. Az első fél évben eladott ingatlanokért a vásárlások 67 százalékában készpénzzel fizettek, a többi hitelkonstrukció. Ez utóbbinak az aránya 5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A dokumentum szerint erősen megnőtt a hétvégi házak eladásainak száma is.
Ha hosszabb időszakot nézünk, az elmúlt két évben csaknem 20 százalékkal nőttek az ingatlanárak Szerbiában. Miközben azonban a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott lakások ára ennél is nagyobb mértékben emelkedett, a falusi korszerűtlen házaké tovább csökkent. A kereslet szerkezetét tekintve a vidéki nagyvárosokban is inkább a felújított, korszerű, szigetelt házakat keresik, még akkor is, ha azok jóval drágábbak. Az elnéptelenedő falvakban viszont már két-háromezer euróért is lehet régebbi építésű, de lakható állapotban lévő, kisebb kertes-udvaros házat venni.
A legdrágább lakásért
1,38
millió eurót fizettek az első fél évben
