Tovább nőhetett az infláció augusztusban

A júliusi 3,8 százalékról 3,9 százalékra emelkedhetett augusztusban az éves infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, ezzel megközelíthette a 3 százalékos jegybanki cél 1 százalékpontos toleranciasávjának tetejét, a 4 százalékot.

A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a tényadatot, amit azért övezhet kiemelt figyelem, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és az Európai Központi Bank is a héten dönt a monetáris politikája irányáról, és ez a két hét múlva tartandó magyar kamatdöntésre is hatással lehet. A konszenzusunk szerint a maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan 4,5 százalék lehetett, és az adószűrt mutató is a korábbival megegyezően, 4,1 százalékon alakulhatott. Az előző havi, meglepően gyors drágulási ütemre viszont reagáltak az elemzők. Míg korábban 3,2 százalékos éves fogyasztói árindexet vártak idén és jövőre is – az előző konszenzus egybeesett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,2-3,3 százalékos előrejelzésével –, addig mostanra 3,5 százalékra emelkedett az idei prognózis, és 3,4 százalékra a jövő évi várakozás.

A koronavírus-járvány miatt felborult az infláció szokásos szezonalitása, a korábban júliusban tapasztalt árcsökkenések augusztusra csúszhattak – magyarázta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hogy milyen összetevők miatt emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció továbbra is a célsáv fölött van, a korábbiakkal ellentétben nem egyedi hatások, hanem az alapfolyamatok határozhatják meg a mutató alakulását augusztusban. A szakértő szerint a maginflációs mutatók csökkenése nyugtatóan hathat a piacra, stabilizálhatná a forintárfolyamot, és támogatná az MNB monetáris politikáját. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyagok iránti alacsony kereslet továbbra is fékezi a drágulás ütemét, míg az élelmiszerárak és a gyengülő forintárfolyam felfelé nyomja az inflációt. „Az elmúlt hónapokban a visszafogott kereslet érdemben mérsékelte a pénzromlás mértékét, ám mostanra a tavalyi szintre kúszott fel a kiskereskedelmi forgalom, így már nem fékezi az inflációt.” Az eurózóna irányából érkező, importált infláció továbbra is alacsony – hangsúlyozta Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. Az üzemanyagárak mérsékelték ugyan az árnyomást, az élelmiszerek kismértékű drágulása viszont emelhette az inflációt. A következő hónapokban a fogyasztói árindex 4 százalék felett alakulhat – augusztusra 4,1 százalékot vár az elemző –, a negyedik negyedévben azonban erőteljesen mérséklődhet. Kuti Ákos arra számít, hogy jövőre jóval visszafogottabb lehet az inflációs nyomás, de defláció nem várható. Virovácz Péter prognózisa szerint az adószűrt maginfláció júliusban tetőzhetett, a következő hónapokban az árnyomás lassú, fokozatos mérséklődésére lát esélyt. „A koronavírus-járvány okozta inflációs sokk helyét átveszi a kereslet oldali árnyomás, ám az év végére így is 3,4 százalék közelébe süllyedhet az adószűrt mutató, ami a forintárfolyam szempontjából is kedvező lenne, és a reálkamat is emelkedne.”