Folyamatosan fehéredik a magyar gazdaság

Tovább javult az adóbeszedés hatékonysága, a kivetett és a beszedett áfa különbségének számító áfarés a 2018-as 8,4 százalékról 2019-ben 6,6 százalékra mérséklődött. Ez a kiesés 2010-ben még 21,9 százalékos volt, az azóta végbement fehéredés a legjelentősebb mértékű volt az Európai Unióban – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében. A számvevők szerint a magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá. Nemzetközi összehasonlításban pedig – mutatnak rá az ÁSZ elemzői – Magyarországon vezették be a legsokrétűbb megoldásokat az adózáshoz kapcsolódó digitalizációs eszközök terén. A mostani arány azt is jelenti, hogy a magyar áfarés alatta maradt mind az európai uniós, mind a V4-országok átlagos adatának: bár a legjobb eredménnyel büszkélkedő Svédország csupán 0,7 százalékon állt 2018-ban, a környező országok közül Szlovákia 20 százalékos, Románia majdnem 34 százalékos, de még Ausztria is 9 százalékos hiányt mutatott.

Bőven van tér az áfacsalások visszaszorítására, ugyanakkor egyértelmű, hogy az elmúlt évek intézkedései (EKÁER, online pénztárgép, online számla) nagyon jelentős mértékben képesek voltak csökkenteni az áfakiesést, miközben az általános, kulturális-társadalmi jellegű sajátosságok nem változtak érdemben – mondta a Világgazdaságnak Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótanácsadója. A szakember kifejtette: feltehető, hogy az idei évtől az online számlázás teljes körűvé tételével és az online fizetési lehetőségek kiszélesedésével az áfabeszedés hatékonysága csökkenő ütemben, de tovább tud nőni. Nem pusztán csak arról van szó, hogy az online eszközöktől és a NAV árgus szemeitől félő adózók jobban betartják a szabályokat, de legalább ilyen fontos az is, hogy az adóhatóság szinte valós időben látja a számlázási láncolatokat, és ezeket össze is tudja kötni más adathalmazokkal, ezáltal pedig sokkal jobban látja az éppen fantomizálódó vagy „ismert” érdekkörben felbukkanó cégeket és ezek mozgásait – tette hozzá.

Az ÁSZ elemzése arra is rámutat, hogy 2007-ről 2019-re a befolyt áfabevétel több mint duplájára nőtt, és a központi költségvetési bevételeken belüli aránya 2019-re több mint 30 százalékra emelkedett, ami meghaladta a 2012-ben, az áfakulcsemelés évében realizált kiemelkedő szintet. Fehér Tamás jelezte, hogy mivel a kormányzat már hosszú ideje tudatosan törekszik arra, hogy az adóbevételeket a jövedelemadók felől a fogyasztási típusú adók felé terelje, nem tűnik reálisnak, hogy a közeljövőben érdemben csökkenjen az áfa mértéke. Ráadásul a szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy az áfacsökkentés csak esetlegesen szűrődik le a fogyasztók szintjére, azaz a vállalkozások sokszor „benyelik”, és a csökkentés gazdaságfehérítő hatása sem igazán kimutatható. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet az adótanácsadó – az áfa sok szempontból a legigazságtalanabb adónem is: a magas és alacsony jövedelmi helyzetben lévők ugyanolyan mértékkel fizetik. A szakértő ezért annak látná terét a jövőben, hogy a szociális és esetleg a környezetvédelmi szempontok jobban megjelenjenek az áfa mértékében. Ez nem feltétlenül az általános mérték csökkenését, hanem sokkal inkább olyan termék- és szolgáltatáskörök áfamértékének csökkenését jelenthetné, amelyek az alacsonyabb jövedelmi helyzetű csoportok fogyasztási kosarának nagyobb részét teszik ki. De Ausztriában van példa arra is, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkek javítására rakódó áfaterheket csökkentették – emelte ki Fehér Tamás –, hogy az emberek inkább javíttassák, mint kidobják a még javítható termékeiket.