Jelentős időmegtakarítást hozott a home office
A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg a hazai munkaerőpiacot, miközben munkavállalók és munkáltatók tömegei egyszerre próbálhatták ki, milyen a megszokottól eltérő körülmények között dolgozni. A válság azonban nem egyformán érintette az iparágakat: egyes szakmák, mint az IT-programozás, -fejlesztés vagy az egészségügyi állások, Covid-állóbbnak bizonyultak, mint mások – ismertette friss, közös tanulmányának eredményeit online konferenciáján a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG).
A járvány idején sokaknak kellett szakmát váltaniuk igen gyorsan a vendéglátás és idegenforgalom területén, miközben nem volt idejük új szakmát tanulni, ezért a képzettséget nem vagy csak kevésbé igénylő pozíciók váltak népszerűvé. A kényszerpályán lévő álláskeresők szektorváltási irányai egyértelműek: a válság által leginkább sújtott vendéglátásból nagy arányban a bolti eladói területre vándoroltak át az álláskeresők, és sokan jelentkeztek gépjárművezetőnek is. A mezőgazdaságban dolgozók főként az értékesítésbe és a területi képviselői pozíciókra jelentkeztek.
A megnövekedett bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy az állásukat megőrző foglalkoztatottak is aktívabbá váltak az álláspiacon. Egyes kategóriákban, például a marketing, üzleti támogatóközpontok, biztosítás és az ügyfélszolgálat területén 60-80 százalékkal nőtt a Profession.hu-ra önéletrajzot feltöltők száma. Eközben a cégek 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést tettek közzé 2020-ban, bár az év második felében már szemmel láthatóan elindult a növekedés. A fenti folyamatok következményeként az álláskeresőknek sokkal több helyre kell jelentkezniük ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly 9 százalékkal több időre volt szükség az elhelyezkedéshez, mint 2019-ben.
„A cégek többsége egyébként az idei évet tekintve optimista, mindössze 5 százalékuk prognosztizál létszámcsökkenést, 44 százalékuk növekedéssel számol” – mondta el a konferencián Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.
A kutatásban megkérdezett munkavállalók 49 százaléka szerint a járvány pozitívuma volt, hogy javította a munkahelyi önállóságot, 42 százalékuk szerint pedig a rugalmasságot, míg a megkérdezettek majdnem fele a mentális egészségre gyakorolt negatív hatást emelte ki. Ezzel szemben a munkáltatók 51 százaléka szerint a kialakult helyzet a vállalat ökológiai lábnyomára gyakorolt pozitív hatást, 44 százalékuk pedig a munkavállalói elkötelezettség javulását említette, míg negatív hatásként 60 százalékuk az iroda kihasználatlanságát jelölte meg.
Alkalmazkodás a távoli vagy hibrid munkavégzéshez, a munkaidő rugalmas kezelése, az ingázás és az üzleti utazás csökkenése, valamint az iroda szerepének átalakulása – ezek a változások együtt fedik a Smart Work fogalmát, ami a válaszadók többsége szerint valamilyen formában a jövőben is velünk marad. A munkavállalók 60 százaléka, a munkáltatóknak pedig 77 százaléka gondolja úgy, hogy a dolgozók a járvány után is a távoli és az irodai munkavégzést váltogatva, hibrid módon végzik majd a munkájukat. Ennek egyik oka az lehet, hogy a munkavállalók 88 százaléka, a munkáltatóknak pedig a 84 százaléka szerint az új helyzetben a munkavégzés hatékonysága nőtt vagy nem változott. Ráadásul a munkavállalók jelentős időmegtakarításról számoltak be a távmunka kapcsán: a válaszadók több mint fele legalább egy órát takarít meg naponta azzal, hogy nem kell bemennie az irodába.
„Úgy gondoljuk, hogy a most elsajátított munkavégzési módszerek be fognak épülni a mindennapokba. Az igazi kérdés az, hogy a cégek és a szervezetek hogyan fogják tudni kihozni ebből a maximumot” – jelentette ki Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR-szakértője.
A munkáltatóknak csak a 17 százaléka gondolja, hogy az iroda ismét úgy fog funkcionálni, mint a Covid–19 előtti időkben, míg 65 százalékuk kevesebb irodai munkavégzést vár a jövőben.
Tavaly
9
százalékkal több időre volt szükség
az elhelyezkedéshez
