Bemutatta az Európai Unióban legmagasabb, 9 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében július végén bevezetendő második intézkedéscsomag főbb területeit és célkitűzéseit pénteken Ilie Bolojan, az új bukaresti kormány miniszterelnöke.
A román kormányfő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az áfaemelést, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek befagyasztását, a jövedéki adók növelését előirányzó első csomag elnyerte mind az Európai Unió, mind a hitelminősítők tetszését, így az elmúlt napokban Románia már a korábbiaknál olcsóbban jutott hitelhez.
A második deficitcsökkentő csomag részeként az állami bankok és vállalatok hatékonyságát növelnék, például az igazgatótanácsok létszámának csökkentésével és az államfő illetményének többszörösére rúgó igazgatói fizetések valós teljesítményhez kötésével. Változtatnak továbbá az adóhatóság működésén is, így ezentúl nem a kivetett, hanem a behajtott adók és büntetések alapján állapítják meg az adóellenőrök prémiumát.
Bolojan elmondta azt is, hogy a román megszorítások második csomagjában kapott helyet az egészségügyi rendszer reformja is. A miniszterelnök szerint folyamatosan növekszik a rendszer működtetésére szánt közpénzek aránya, de a szolgáltatás minősége nem nő. Az állami kórházak költségvetésének 90 százaléka a különböző trükkökkel maximalizált bérekre megy el, miközben az egészségügyben sokan az állami és magánszféra összefonódásából is hasznot húznak:
a drága kivizsgálások és beavatkozások költségeit az államra terhelik, a hasznot pedig privatizálják.
Az is gondot jelent, hogy az egészségbiztosítónál több pénz folyik el mindenféle drága, újító gyógyszerre, mint a ugyanazon betegségek kezelésére hivatott alapgyógyszerekre. A román kormányfő szerint az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapokhoz, vagy egy-egy hosszú hétvége között.
A román megszorítások második csomagja mindezeken túl az ingatlanadóra, a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására, valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására, a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed. A fejlesztési tárca által kidolgozott tervezet szerint ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben.
Bolojan arról is beszélt, hogy a második deficitcsökkentő csomag alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségei teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Az egyik legkényesebb ezek közül a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye.
A román parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
A román miniszterelnök szerint kétségtelen, hogy túl korán, átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Ezért szerinte korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek pazarlását az igazságszolgáltatásban.
Bolojan szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.