Erre csak Kína képes, átállítja az energiatermelését: világrekordra készül, gigantikus turbinákat mutattak be

Habár néhány év még elválasztja a tényleges üzembe helyezéstől, Kína a napokban elkápráztatta a világot azzal, hogy rekordméretű vízturbinákat mutatott be a nyilvánosságnak, amelyeket hamarosan az egyik legfontosabb kínai vízerőműben fognak használatba venni.

A New Atlas cikke a szerint a két turbina egyenként 6,2 méter átmérőjű, mindkettő körülbelül 80 tonnát nyom, nagy szilárdságú martenzites acélból készült, és 21 vízlapátot tartalmaz. A két eszköz abban a tekintetben mindenképpen világelső, hogy 500 megawatt teljesítményűek lesznek. A hatalmas méretű impulzusturbinákat a tervek szerint a Datang Zala vízerőműben fogják telepíteni a Yuqu folyón, amely a Nu folyó egy kisebb, de gyors folyású mellékfolyója Kelet-Tibetben.

A víztározótól a turbináig tartó, 671 méteres függőleges eséssel ez egy nagy vízhozamú vízerőműnek minősül, ahol a forrás több mint száz méterrel magasabban van a turbinánál, és a puszta gravitációs erő is olyan sebességgel zúdítja le a vizet, hogy rendkívüli hatékonysággal tudja meghajtani ezeket a kerekeket. A vízlapátok innovatív kialakításának köszönhetően az új turbinák hatékonysága a jelenlegi 91 százalékról 92,6 százalékra ugrik, és ezzel az erőmű napi 190 ezer kilowattóra többlet villamos energiát termel majd.

Kína világelső a vízenergiában

A Datang Zala vízerőmű a turbinák beépítését követően a becslések szerint évente közel 4 milliárd kilowattóra energiát termel majd. Ez 1,3 millió tonna szén elégetésével egyenértékű, és így 3,4 millió tonnával kevesebb szán-dioxid kerül a levegőbe. A vízerőmű teljes beépített kapacitása 1000 megawatt lesz.

Kína célja, hogy 2060-ra szén-dioxid-semlegessé váljon, amihez az ilyen és ehhez hasonló beruházások is hozzájárulnak.

A beruházást a China Datang Corporation végzi, a fő szakasza 2023-ban kezdődött, az átadásra a tervek szerint 2028-ban kerül sor. A rekorder turbinákat a Harbin Electric négy éven át építette saját technológiájával.

A South China Morning Post adatai szerint Kína világelső az új vízerőművek építése terén. 2024-ben világszerte 24,6 gigawatt vízenergia-kapacitást helyeztek üzembe, ebből Kína 14,4 gigawattal vette ki a részét.

• Az ázsiai ország ezzel már csaknem 436 gigawatt beépített vízenergia-kapacitással rendelkezik,
• miközben az Amerikai Egyesült Államok még csupán 103,1 gigawattal.

Peking közben gőzerővel dolgozik a Yarlung Tsangpo vízerőműprojekten is, amely, ha megvalósul, a világ legnagyobb vízerőműve lenne, háromszor akkora kapacitással, mint a csúcstartó Három-szurdok-gát teljesítménye. Az azonban nem biztos, hogy az eredeti tervek szerint el tud készülni, ugyanis a Yarlung Tsangpo folyó, amely később Brahmaputrává válik, Kínából tovább folyik Indiába és Bangladesbe. A vízerőműhöz szükséges gát megemelése a folyó lentebbi szakaszain megnövelné a vízhiány kialakulásának kockázatát.

A Datang Zala vízerőműnél egy kicsivel kedvezőbb a helyzet. A Yuqu folyó a Nu folyó egyik mellékfolyója, Tibetből Mianmarba folyik, és végül az Andamán-tengerbe ömlik. Mianmar 2011-ben megakadályozta Kínát abban, hogy az Irrawaddy folyóra tervezett 6000 megawattos vízerőművet megépítse.

A Datang Zala projekt nem váltott ki olyan szintű nemzetközi ellenállást, mint a tervezett Yarlung-projekt, de ugyanúgy felveti a kérdés, hogy ki dönthet egy olyan folyó sorsáról, amelyen milliók osztoznak, és amelytől ivóvíz, mezőgazdaság és energia függ.