Kamatmentes válsághitelt kapnak a kkv-k

A gazdaság tavaszi nyitása után két számjegyű növekedés jöhet.

Tíz évre tízmillió forintos hitelt nyújtunk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudnak újraindulni tőke nélkül. A hitel nullaszázalékos lesz, és az első három évben nem kell törleszteni

– jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitóján. Kiemelte, hogy január 1-jén elindult a gazdaság-újraindítási akcióterv, ennek keretében döntöttek az otthonteremtési támogatásokról. Az idén mintegy 20 ezer új lakás épülhet, de hosszabb távon évi 40 ezer a cél. Az akcióterv középpontjában a felsőoktatás 1500-2000 milliárd forintos fejlesztése áll, a modellváltás révén sokkal hatékonyabban használhatják majd fel a forrásokat az intézmények.

Februárban – elsősorban online – nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság nyitásáról – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Előrebocsátotta, hogy április elején szabadabb életünk lehet, ha betartjuk a korlátozásokat. A nyári konzultáció rámutatott, hogy az óvodák, iskolák bezárását kibírhatatlannak minősítették a válaszadók, míg a színházak, szórakozóhelyek bezárását kibírhatónak. Orbán Viktor szerint export nélkül az életkörülményeink sokkal rosszabbak lennének, a világgazdaságban részt kell vennünk, ugyanis ezzel állítható elő magasabb jövedelem. Felidézte, hogy négy szektort minősítettek stratégiailag kiemeltnek 2010-ben, ezekben legalább 50 százalékos magyar tulajdon elérése volt a cél. Az energia-, a bankszektorban és a médiában 50 százalék fölé emelkedett a hazai tulajdonosi arány, a kiskereskedelemben viszont nem sikerült elérni a célt, gyakorlatilag a 2010-es arány teljesül most is. A következő évtizedben az információ-kommunikáció, az építőanyag-ipar, a mezőgazdaság és a vasútijármű-gyártás területén kell növelni a magyar részarányt.

A frissített előrejelzés szerint tavaly 5–6 százalék között csökkenhetett a GDP – erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt az évnyitón, miközben a szaktárca december végi előrejelzése még 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulált.

A miniszter szerint a koronavírus-válság nagyobb és pusztítóbb, mint az 1929-es nagy gazdasági válság, a tavalyi második negyedév satufékkel volt egyenlő, amire még nem volt példa. Az idei első negyedévben még 5,3 százalékos GDP-csökkenéssel számol éves alapon a tárca, a fordulópont az április–júniusi időszakban jöhet el, amitől 13,8 százalékos felpattanást várnak. Tavaly mintegy 4000 milliárd forintot fordított a kormány gazdaságvédelmi intézkedésekre, a kieső bevételek pedig elérték az 1000 milliárd forintot. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: akkor követtek volna el hibát, ha ragaszkodnak az elmúlt évek szigorú fiskális politikájához.

Hat tanulság vonható le a mostani válságból – mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője. A globális értékláncok sérülhetnek, ezért az ellátásbiztonságra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A második a munkahelyteremtő beruházások kiemelt szerepe, a beérkező működő tőkét minél jobban be kell vonni a gazdaság teljesítményébe. A magyar nagyvállalatok köré értékláncokat kell szervezni, így kiléphetnek a világpiacra. A negyedik tanulság pedig az automatizáció fontossága: Varga Mihály szerint a robotizációval akár 1,5 százalékponttal javítható a magyar GDP-növekedés, a munkaórák 49 százaléka részben vagy egészben kiváltható. Úgy véli, a korábban jellemző kelet–nyugati megosztottság helyett észak–déli gazdasági különbségek kialakulását figyelhetjük meg, ezt a szakadást muszáj kezelni. A hatodik tanulság az, hogy többet kell az oktatásba fektetni, növelve a szakképzésben részt vevők számát.

Át kell gondolni, hogy a következő tíz évben milyen típusú növekedést szeretnénk, digitalizációra, a zöld- és fenntartható gazdaság megteremtésére van szükség – mondta Parragh László, az MKIK elnöke, hozzátéve, hogy az élelmiszeripar, az építőipar és a járműipar lehetnek a gazdaság motorjai a következő években. Megállapította, hogy az uniós források kiáramlása lényegesen lassúbb, mint ahogy a gazdaság szereplői szeretnék, a bürokrácia fékezi a felhasználást. A világban keresleti problémák vannak, és mivel a magyar GDP 60 százaléka az exportból keletkezik, rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk. Parragh László figyelmeztetett: a nem teljesítő hitelek arányának növekedése veszélyforrás, lánctartozások alakultak ki, a moratórium lejárta után csődhullám jöhet. Előbb-utóbb véget ér a válság, és aki először indítja újra a leállt szektorokat, az lehet a nyertes.