BUX 51,446.2
+0.16%
BUMIX 4,360.92
-0.03%
CETOP20 2,327.67
-1.03%
OTP 17,555
-0.06%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.72%
0.00%
+0.67%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,595
+1.27%
RABA 1,530
-0.65%
0.00%
-0.58%
+0.28%
-0.35%
-0.79%
-1.14%
+0.90%
+0.30%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,476
+0.57%
-0.97%
ALTEO 1,360
-0.73%
0.00%
+2.80%
EHEP 1,900
0.00%
0.00%
+0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.59%
-22.63%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-3.79%
+1.35%
+0.57%
0.00%
+0.31%
+2.19%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ideje leválasztani a szén-dioxidot

Már olyan szintre, tonnánként 50 dollár fölé nőtt a széndioxid-kvóta ára, ami piacképessé teheti az e gáz leválasztását, tárolását és hasznosítását célzó technológiákat – mutat rá egy közelmúltban rendezett workshopról beszámolva Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szakértője. E technológiák (carbon capturing, CCS) széleskörű alkalmazása nélkül aligha érhető el a megcélzott karbonsemlegesség. A workshopot a KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ szervezte a Klímapolitikai Intézettel, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal, tekintélyes ipari szereplőkkel, valamint a MEKH, MVM és a BME bevonásával. A cél a CCS-szel kapcsolatos hazai helyzet feltérképezése volt.

A technológia klímavédelmi jelentősége az, hogy általa lényegesen csökkenthető a légkörbe juttatott CO2 mennyisége. A fosszilis- vagy biomassza erőművek, illetve jelentős kibocsátású ipari üzemek füstgázából leválasztott CO2-t megfelelő geológiai formációkban tárolják, vagy újrahasznosítják, például metanol gyártására

– magyarázza Toldi Ottó. A szakember szerint a terület fontosságát és egyben perspektivikusságát az is alátámasztja, hogy Elon Musk és Bill Gates egymást felülmúlva fektetnek hatalmas pénzeket a CO2-nek a levegőből való közvetlen kivonását lehetővé tevő technológiák fejlesztésébe. A megoldás azt a kémiai tényt használja ki, hogy egyes reagensek nagy affinitással kötik meg a CO2-ot. Igaz, ezután költséges róluk eltávolítani a CO2-t. Mellesleg az erdősítés is széndioxid-megkötésnek és -eltárolásnak számít.

Magyarország letermelt szénhidrogén rezervoárokban konzervatív becslés szerint is mintegy 97 millió tonna CO2 tárolható – idézi a bányászati hivatal adatait Toldi Ottó –, ezenfelül

potenciálisan 750 millió tonna juttatható a mélyen lévő, sósvizes geológiai formációkba. Ennek alapján az ország 2019-es, 58,8 millió tonna CO2 kibocsátásnak több mint a tizennégyszeresét tudnánk a föld alá préselni.

Fotó: Balázs Attila

Ennyire vélhetőleg nem is lenne szükség, mert évi 5-10 millió tonna leválasztása, tárolása vagy újrahasznosítása már döntően segítené a klímasemlegesség elérését.

Magyarországon a 60-as évektől egyébként világviszonylatban is az elsők között került sor úgynevezett fokozott olaj kinyerésre CO2 és víz visszapréselével, 1986-tól pedig fokozott földgázkinyerésre, CO2 besajtolással. E témában közel húsz éve zajlanak kutatások a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál. 

Mint a rendezvényen elhangzott, a 2009-es uniós CCS irányelv célja a technológia környezetvédelmi szempontból biztonságos alkalmazásának elősegítése, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása előtt álló jogi korlátok felszámolása. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság három megvalósítási jelentést is publikált, három fő okból.

  • Az első, hogy fennáll az eltárolt széndioxid kontrollálhatatlan szivárgásának a lehetősége nem eléggé körültekintő alkalmazás esetén.
  • A második, hogy a CCS konzerválhatja a fosszilis energiahordozók használatát, hiszen a kibocsátás CCS-el lényegesen csökkenthető.
  • A harmadik, hogy a tagállamok kezdeti, nagyon eltérő jogi szabályozását időbe telt szinkronizálni, de mára letisztult a kép.

Az európai klímarendelet, a bizottság által készített szakértői anyagok, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség évente publikált World Energy Outlook-jának adatai és előrejelzései is azt támasztják alá, hogy már az EU 2030-as megemelt klímacéljai sem lesznek elérhetők CCS nélkül az energiaintenzív iparágakban.

Kapcsolódó cikkek