Már olyan szintre, tonnánként 50 dollár fölé nőtt a széndioxid-kvóta ára, ami piacképessé teheti az e gáz leválasztását, tárolását és hasznosítását célzó technológiákat – mutat rá egy közelmúltban rendezett workshopról beszámolva Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szakértője. E technológiák (carbon capturing, CCS) széleskörű alkalmazása nélkül aligha érhető el a megcélzott karbonsemlegesség. A workshopot a KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ szervezte a Klímapolitikai Intézettel, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal, tekintélyes ipari szereplőkkel, valamint a MEKH, MVM és a BME bevonásával. A cél a CCS-szel kapcsolatos hazai helyzet feltérképezése volt.
A technológia klímavédelmi jelentősége az, hogy általa lényegesen csökkenthető a légkörbe juttatott CO2 mennyisége. A fosszilis- vagy biomassza erőművek, illetve jelentős kibocsátású ipari üzemek füstgázából leválasztott CO2-t megfelelő geológiai formációkban tárolják, vagy újrahasznosítják, például metanol gyártására
– magyarázza Toldi Ottó. A szakember szerint a terület fontosságát és egyben perspektivikusságát az is alátámasztja, hogy és Bill Gates egymást felülmúlva fektetnek hatalmas pénzeket a CO2-nek a levegőből való közvetlen kivonását lehetővé tevő technológiák fejlesztésébe. A megoldás azt a kémiai tényt használja ki, hogy egyes reagensek nagy affinitással kötik meg a CO2-ot. Igaz, ezután költséges róluk eltávolítani a CO2-t. Mellesleg az erdősítés is széndioxid-megkötésnek és -eltárolásnak számít.
Magyarország letermelt szénhidrogén rezervoárokban konzervatív becslés szerint is mintegy 97 millió tonna CO2 tárolható – idézi a bányászati hivatal adatait Toldi Ottó –, ezenfelül
potenciálisan 750 millió tonna juttatható a mélyen lévő, sósvizes geológiai formációkba. Ennek alapján az ország 2019-es, 58,8 millió tonna CO2 kibocsátásnak több mint a tizennégyszeresét tudnánk a föld alá préselni.
Ennyire vélhetőleg nem is lenne szükség, mert évi 5-10 millió tonna leválasztása, tárolása vagy újrahasznosítása már döntően segítené a klímasemlegesség elérését.
Magyarországon a 60-as évektől egyébként világviszonylatban is az elsők között került sor úgynevezett fokozott olaj kinyerésre CO2 és víz visszapréselével, 1986-tól pedig fokozott földgázkinyerésre, CO2 besajtolással. E témában közel húsz éve zajlanak kutatások a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál.
Mint a rendezvényen elhangzott, a 2009-es uniós CCS irányelv célja a technológia környezetvédelmi szempontból biztonságos alkalmazásának elősegítése, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása előtt álló jogi korlátok felszámolása. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság három megvalósítási jelentést is publikált, három fő okból.
- Az első, hogy fennáll az eltárolt széndioxid kontrollálhatatlan szivárgásának a lehetősége nem eléggé körültekintő alkalmazás esetén.
- A második, hogy a CCS konzerválhatja a fosszilis energiahordozók használatát, hiszen a kibocsátás CCS-el lényegesen csökkenthető.
- A harmadik, hogy a tagállamok kezdeti, nagyon eltérő jogi szabályozását időbe telt szinkronizálni, de mára letisztult a kép.
Az európai klímarendelet, a bizottság által készített szakértői anyagok, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség évente publikált World Energy Outlook-jának adatai és előrejelzései is azt támasztják alá, hogy már az EU 2030-as megemelt klímacéljai sem lesznek elérhetők CCS nélkül az energiaintenzív iparágakban.
