A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az idei tanév is úgy fog elkezdődni, hogy csaknem 12 ezer tanár hiányzik a közoktatásból – mondta a VG-nek Totyik Tamás, a szervezet alelnöke. A következő öt évben 22 ezer pedagógus tűnik el a rendszerből, ennyi a nyugdíjba vonulók és a pályára lépők közötti különbség. Idén 7100-an kezdik el a pedagógus szakok valamelyikét, tavaly 6400-an indultak, de hat évvel ezelőtt 15 ezer hallgatót vettek fel – tette hozzá a PSZ alelnöke.

Fotó: Balázs Attila

Totyik Tamás szerint az alacsony bérek miatt kevés a pedagógus az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban is. A pedagógushiány már nemcsak a hátrányos helyzetű településeken, de a fővárosban is jelen van, az egyik fővárosi XI. kerületi általános iskolában például 24 tanító dolgozik és 9 állás betöltetlen. A bérrendezés mellett szükséges lenne az Európai Unió (EU) átlagához igazítani a pedagógusok tanítással lekötött munkaidejét. 

Magyarországon heti 24,5 órát tartanak a tanárok, ez az unióban a legmagasabb óraszám.

Az EU-átlag heti 20 óra, de például a szomszédos Romániában heti 18 órát tanítanak a tanárok. 

„Egyre rosszabb a helyzet a magyar pedagógusbérek körül” – erről már Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt lapunknak. A minimálbér 2014-hez képest hamarosan a kétszeresére emelkedik, viszont az a vetítési alap, amely a tanári fizetések számításának bázisa, és amelyet 101 500 forintban határoztak meg, 2015 óta változatlan. Egy egyetemet végzett pályakezdő tanár bruttó fizetése 245 ezer forint, a nettó 170 ezer forintos bér pedig továbbra sem teszi vonzóvá a pályát – véli Horváth Péter.

Kiemelt cél a tanárok bérszínvonalának emelése, aminek előkészítésén jelenleg is dolgozunk

– válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a bérfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre. 

A szaktárcánál hozzátették: 2020 július 1-jétől – a járványhelyzet okozta súlyos gazdasági kihívások ellenére is – 10 százalékkal emelkedett valamennyi pedagógus bére, ami a pályakezdők esetében a minimálbér 8  százalékos emelésével együtt 18 százalékos növekedéssel járt. Az Emmi szerint a pedagógusok száma Magyarországon egy évtizede nem, vagy csak alig változott, 165–170 ezer között mozog, annak ellenére, hogy a tanulószám ebben az időszakban kismértékben csökkent. 

A pedagógusok jellemzően nyáron váltanak álláshelyet, ami érthető is, hiszen mintegy 5-6 ezer frissen végzett pályakezdő keres ilyenkor munkahelyet.

A pedagógusképzés a magyar felsőoktatásban a harmadik legnépszerűbb terület, és nőtt a jelentkezők száma. A természettudományi tantárgyak vonzóbbá tétele érdekében pedig bevezették a Klebelsberg képzési ösztöndíjat. A tárca ezeken túl kiemelte, hogy a pályakezdő pedagógusok munkába állását segíti 2022. januárjától a 25 év alattiak adómentessége is.  

Az Emmi tájékoztatása szerint az oktatási kiadások jövőre megközelítik a 2200 milliárd forintot, ami több mint 750 milliárd forintos növekedés 2010-hez képest.

Ezen belül az alapfokú és a középfokú oktatásra, valamint a szakiskolákra fordított források az idei évhez képest csaknem 110 milliárd forinttal emelkednek majd.

A szaktárca a szeptemberben kezdődő tanévben intenzív jelenléti oktatásra készül. Már csak azért is, mert a 12 éven felüliek részére is folyamatosan nyitva áll a koronavírus elleni védőoltás lehetősége. A tanulók átoltottsága az életkorral felfelé haladva magasabb, a középiskolások körében már nagyjából minden második tanuló élt az oltás lehetőségével – közölte az Emmi.