A kormány tagjai a napokban többször utaltak arra, hogy tervezik a minimálbér havi bruttó 200 ezer forintra emelését 2022-től. Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja a minimálbér emelésének kigazdálkodásában. A minimálbér nettó összege egyéb kedvezmények nélkül 133 000 forintra emelkedne a lépés hatására – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Hazánkban mintegy 250-300 ezer munkavállaló kap minimálbért. További nagyjából egymillió embert érint azonban közvetlenül a módosítása, a minimálbérhez kötött juttatások, ellátások miatt. A teljes hazai bérstruktúrát figyelembe véve pedig a minimálbér emelése a garantált bérminimumra is hatással van, amely további mintegy 600-700 ezer munkavállalót érint

 – írja Dr. Bákonyi László. Az adójogi szakjogász emlékeztet: jelenleg hazánkban 167 400 forint bruttó minimálbér, ebből egy munkavállaló – amennyiben semmilyen egyéb kedvezményre nem jogosult –, 111 321 forint nettó bért kap kézhez. 

A különbözetből, amely a bruttó bér 33,5 százaléka, a személyi-jövedelemadó 15 százalék, míg a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék.

Amennyiben a minimálbér bruttó 200 000 forintra emelkedik, az nettóban 133 000 forint lesz, változatlan szja és tb-járulék esetén. A munkaadók oldaláról nézve: a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbér mellett a foglalkoztató összes havi költsége 195 858 forint. 200 ezer forintos minimálbér esetén ez az összeg 234 000 forintra emelkedne. 

Vagyis a tervezett minimálbér-emelés munkavállalónként havi 38 142 forint költségnövekedéssel járna a munkaadóknak.

Ezért is hangoztatják a munkáltatói szövetségek, hogy jelentős munkaadói adóteher-mérséklést tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy a cégek ki tudják gazdálkodni a plusz költségeket: a jövő évi adótörvénybe betervezett 2 százalékos munkáltatói bérköltségcsökkenés – a szociális hozzájárulási adó 0,5 százalékos csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetése – szerintük semmiképp se fedezne egy egylépcsős emelést.

Javaslatként az elmúlt napokban felmerült például a szocho-kulcs 5 százalékpontos csökkentése, a minimálbér esetében bevezetendő 0 százalékos szja-kulcs vagy éppen az 1,5 százalékos munkavállalói járulék kivezetése is.