A javuló jövedelmi helyzet és a kamatok emelkedése tovább erősítheti a magyar háztartások megtakarítási kedvét, ami már az elmúlt években sem volt alacsony – mutatott rá a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. 

A szakember ismertetése szerint a hazai háztartások megtakarítási rátája 2019-ben és a járvány berobbanásának évében, 2020-ban is a GDP 15 százaléka körül alakult. Az idén a kormányzati transzferek – mint a családi adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz – mellett a béremelések adhatnak újabb lendületet a lakossági megtakarítások növekedésének. Szintén ebbe az irányba hatna, ha tovább emelkednének a reálkamatok, amire a jegybank szigorító lépései miatt jó esély van.

Hullámvasútra ülhet a héten a forint

A jegybank kamatdöntése stabilizálhatja, minden más külső tényező ugyanakkor gyengítheti a magyar fizetőeszközt.

Mint Regős Gábor elmondta, az uniós átlag a megtakarításoknál a korlátozások miatt jelentősen emelkedett tavalyelőtt, az előző évi 12,3 százalékról 18,3-re, ami azt mutatja, hogy békeidőben a magyar megtakarítási hajlandóság nagyobb, míg a vírusjárvány alatt kisebb volt az uniós átlagnál. Ennél még kedvezőbb a kép, ha a visegrádi országokat vetjük össze, ez esetben a magyar lett a térségben a legtakarékosabb nemzet: a lengyel megtakarítási ráta jóval kisebb a magyarnál (2019-ben 2,9, 2020-ban 8,8 százalék), de a szlovák is elmarad attól (9,8, illetve 10,9 százalék), egyedül a cseh (2019-ben még kisebb volt 13,1 százalékkal) volt magasabb 2020-ban (21,1 százalék).

A 2008-as pénzügyi válság, illetve a devizahitelezés körüli problémák után a lakosság óvatosabbá vált a hitelfelvételek terén, de javult a pénzügyi tudatosság is – magyarázta a jelenség okait Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint míg tavaly a lakáshitelek intenzíven bővültek, addig a fogyasztási hitelek volumene nem emelkedett érdemben. 

A kamatemelés sem állítja meg a lakáshitelek népszerűségét

Tíz hazai pénzintézet reagált a VG megkeresésére, válaszaikból egyértelművé válik, hogy az emelkedő hazai kamatkörnyezettől a piaci törvényszerűségek miatt a lakáscélú jelzáloghitelek sem tudnak elszakadni.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a kormány célzott, kedvezményes hiteleket, támogatásokat biztosított a családosoknak – emelte ki. Ezzel együtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona a tavalyi 58 236 milliárd forintról 60 000 milliárd fölé emelkedett, tehát bőven van tartalék, ami segítheti a fogyasztást. Bár az is igaz, hogy az idén ellentétes irányú tényezők hatnak: míg a kormányzati transzferek kétségtelenül serkentik a fogyasztást, addig a magas infláció visszafogja, bár még így is jelentősen bővülhet. 

A Századvég elemzője szerint az idén több mint 7 százalékkal nőhet a fogyasztás

Fotó: Shutterstock

A Századvég elemzője szerint az idén a 7 százalékot is meghaladhatja a fogyasztás bővülése.

Mivel a megtakarítások jelentik a beruházások elsődleges forrását, az sem véletlen, hogy míg a hazai beruházási ráta az egyik legmagasabb az unióban, addig a magyar lakosság fogyasztási kiadásai az utolsók között vannak, tehát a megtermelt javakat kisebb arányban fogyasztja el. 

Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán arra mutatott rá, hogy a belső fogyasztásnak nagy az importigénye, és jóval előnyösebb, ha a GDP-növekedés nagyobb részét a beruházások teszik ki. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kicsi, nyitott, exportra termelő ország – mint Magyarország – esetében különösen veszélyes a belső fogyasztásra épülő gazdasági modell, amely rendre az ország eladósodásával jár, míg a magas beruházási ráta a fenntartható növekedés szempontjából kiemelt jelentőségű.