Rengetegen hagyták ott a 2008-as válság után az építőipart, azonban a hiányzó munkaerő pótlására sok esetben olyanok jöttek, akiknek más a képesítésük, vagy nincs is nekik, csak betanították őket – mondta a VG-nek Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. A szakember úgy látja, az elmúlt években romlott az ágazat színvonala, miután nagyon sok olyan tevékenység van, amihez ma már nem kell semmilyen szakmai végzettség, holott korábban esetleg mestervizsgához volt kötve.
Annak, hogy ez így alakult, nem kis részben az az oka, hogy az utánpótlás és a szakemberképzés egész egyszerűen nem tudta tartani a lépést a szektor elmúlt évtizedre jellemző elképesztő bővülésével: tavaly összesen 373 ezren dolgoztak az ágazatban, 130 ezerrel többen, mint a 2012-es mélypont idején. Utoljára a rendszerváltásig kell visszamenni, hogy ennyi foglalkoztatottat találjunk ezen a területen, míg a 90-es évek elejétől a 2000-es évek végéig általában 200 és 300 ezer között mozgott a létszám – idézte a KSH adatait.
Németh László arra nem tudott pontos becslést adni, hány képesítés nélküli munkavállaló van a szektorban, de azzal egyetért, hogy a színvonal folyamatosan hígul fel, aminek végső soron a megrendelő és a lakosság látja a kárát. Ugyan nem az Iposz az a köztestület, ahova a panaszoknak be kellene érkezni, de mivel évtizedeken keresztül a szövetség elődje is végzett ilyen feladatot, ezért mai napig sokan hozzájuk fordulnak. Ezek alapján azt látják, hogy a vitáknak gyakran polgári peres eljárás lesz a vége, ugyanis gyakran nem is vállalkozásokról van szó, mert sokan építőipari regisztráció nélkül végeznek olyan tevékenységeket, amihez semmiféle jogosultságuk nincsen.
Forrás: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Németh László ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az újonnan létrejövő Építési és Beruházási Minisztériummal ez a kérdés is megoldódik, mivel szerinte a szakemberképzésben és -utánpótlásban is valamilyen előrelépésnek történnie kell ágazati szinten. Ezért is szeretnék a szaktárcával minél előbb megkezdeni a tárgyalásokat a 34/2021-es ITM-rendelet megváltoztatásáról, ugyanis a szabályozott szakmáknál nagyon sok kikerült a korábbi jogszabályból, ami alapján például a festők esetében sem kell semmilyen végzettség.
Mi azzal nem értünk egyet, hogy uniós szabályokra hivatkozva ennyire felhígítsuk a szakmai tevékenységeket
– mondta, majd hangsúlyozta, mindenképpen szigorúbb előírásokat szeretnének kiharcolni, hogy a mestervizsga és a szakmai továbbképzés irányába menjen tovább a szabályozás. Az egy héttel ezelőtti közgyűlésükön a tagság is kezdeményezte, hogy erről a kérdésről kezdődjenek meg a tárgyalások a kamarával, ugyanis vissza akarják állítani a mestervizsgához kapcsolódó jogosultságokat is.
