A lakás-takarékpénztári megtakarítás kiutalása, a nagyobb összegű munkahelyi bónusz, a nem várt pénz érkezése remek alkalom, hogy hitelünk törlesztésére fordítsuk. Érdemes utánanézni a jogszabályi és szerződéses feltételeknek elő- vagy végtörlesztéskor, hogy a buktatókat, problémákat, esetleges többletkiadásokat elkerüljük. Akik ilyen problémákba ütköztek, jellemzően a váratlanul felmerülő díjak, elhúzódó ügyintézés, nem megfelelő tájékoztatás, esetleg a visszafizetendő összeg kapcsán fordultak az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Az elő- és végtörlesztéskor nemcsak a vonatkozó törvényt, hanem az egyedi hitelszerződésekben rögzített rendelkezéseket is figyelembe kell venni, sokszor ez is bonyodalmat okozhat.

A fogyasztónak írásban kell jeleznie elő- vagy végtörlesztési igényét a banknak. A bejelentés konkrét formája és időpontja kapcsán érdemes áttanulmányozni a bankok tájékoztatóit. Ha pedig már bejelentettük, akkor be is kell fizetni, különben az igényt később újra jelezni kell. Abból is lehet vitás ügy, ha a bejelentés után az előtörlesztés teljesítése valamilyen okból elmarad. Egy megtörtént esetben a kérelmező jelezte végtörlesztési szándékát, kitöltötte a végtörlesztési nyilatkozatot, de a tényleges fizetés elmaradt. Hónapokkal később az újabb tartozásigazoláson lévő összeget befizette, de nyilatkozata ekkorra már lejárt. Az ügyfél a tájékoztatás hiányára hivatkozott. Végül a PBT előtti egyezséggel rendezték a jogvitát, a felmerült kamatok egy részét a bank visszatérítette. 

Az előtörlesztési szándék bejelentése után a banknak öt munkanapon belül tudatnia kell az ügyféllel az azzal kapcsolatos szükséges információkat. A 2016. március 21. után kötött fogyasztói kölcsönszerződések esetében a jogszabály azt az előírást is tartalmazza, hogy ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani például az előtörlesztés következményeinek számszerűsítését vagy az előtörlesztéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat. Fontos, hogy a tájékoztatókat a fogyasztók át is nézzék, és a megjelölt időben, összegben, a megadott számlaszámra teljesítsék az előtörlesztést. A még hátralévő tartozás összegének végtörlesztéskor kiemelt szerepe van, hiszen ilyenkor a teljes tartozást kell a hitel lezárásához megfizetni. 

De mit tehet a fogyasztó, ha a tájékoztató tartalmával nem ért egyet, vagy utóbb kiderül, hogy az abban szereplő adatok nem voltak megfelelők? Előfordult, hogy a tájékoztatás szerinti időben és összegben megfizetett tartozással mégsem történt meg a végtörlesztés, mert a bank által közölt összeg – tévesen – kisebb volt a tényleges tartozásnál. Egy ilyen esetben szintén egyezségre jutott a fogyasztó és a bank a PBT előtt: az ügyfél elismerte, hogy valóban nagyobb a tartozása, a bank pedig, hogy tévesen tájékoztatott. Az ügyfél megfizette a még fennálló tartozást, a bank pedig nem számított fel a „késedelemért” további díjat, kamatot. 

Az sem mindig elég, ha a teljes tartozást megfizetjük, mert az elő-, végtörlesztési díjat is rendezni kell. Ezek különbözők lehetnek, a jogszabály csupán a maximálisan megállapítható mértékeket jelöli meg: ez jelzáloghitel esetében az előtörlesztett összeg 1,5 százaléka, az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendő minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig 1 százaléka. Az előtörlesztés lehet azonban díjmentes is: például minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetében a lakás-takarékpénztári megtakarításokból történő előtörlesztéseknél.

Businessman,Angry,Fail,Calculator,While,Working,On,Office,Desk,And
Fotó: Shutterstock

A PBT-hez forduló adósok a felszámított végtörlesztési díjat is gyakran vitatják. Egy fogyasztó a bankfiókban azt a tájékoztatást kapta, hogy díjmentesen jogosult végtörlesztésre, ezt a végtörlesztési nyilatkozaton a bankfióki ügyintéző be is jelölte, mégis díjat számítottak fel neki. Bár utóbb a végtörlesztő elfogadta, hogy jogos a díj felszámítása, ő előzetesen erről eltérő tájékoztatást kapott. Megfelelő tájékoztatás esetén lehetséges, hogy más döntést hozott volna a végtörlesztés kapcsán. Végül a felszámított végtörlesztési díjat a bank visszatérítette, és egyezséggel zárult a jogvita.

Gyakori, hogy a bankok a szerződéskötéskor kedvezményeket nyújtanak: elengedik a folyósítási díjat, visszatérítik az értékbecslés vagy a közokiratba foglalás díját. Ezekkel kapcsolatban azonban a szerződésben kiköthetik például, hogy egy bizonyos időn (például három éven) belüli végtörlesztés vagy nagyobb összegű (például a kölcsönösszeg felét meghaladó) előtörlesztés esetén a szerződéskötéskor elengedett díjakat érvényesítik. 

Egy vitás ügyben a bank a kölcsön végtörlesztése esetén a fennálló tartozás mellett további közel 100 ezer forint megfizetését kérte az ügyféltől, aki az erről szóló előzetes tájékoztatás hiányát sérelmezte. A végtörlesztési folyamat elhúzódott, több hónapon keresztül nem tudták a bankfiókban megmondani, hogy mekkora összeg teljesítésével lehet lezárni a szerződést. A bank végül az eljárás során ismertette az elengedett díjakat, költségeket és azt a konkrét szerződéses rendelkezést is, amelynek alapján ezeket a tételeket felszámíthatja. Végül egyezséggel rendezték a visszafizetendő pontos összeget, a szolgáltató eltekintett az akció keretében elengedett díjak visszafizetésétől, és a végtörlesztési folyamat elhúzódása miatt felmerült kamatok egy részét is visszatérítette a fogyasztónak.
Előtörlesztéskor a banknak a befizetett összeget legkésőbb 5 munkanapon belül el kell számolnia. Ilyenkor általában a törlesztőrészlet csökken. Lehet azonban, hogy a fogyasztó a törlesztőrészlet változatlanul hagyása mellett inkább a futamidőt szeretné rövidíteni. Ez esetben felmerülhetnek további költségek, például a szerződésmódosítás, közokiratba foglalás stb. kapcsán. 

Egy fogyasztó azért fordult a PBT-hez, mert annak ellenére, hogy mindent jogszerűen intézett, és álláspontja szerint szerződése erre lehetőséget biztosít, az általa választott futamidő-rövidítés mégsem történt meg. A bank szerint azonban a rövidítés csak külön bírálat és szerződésmódosítás után lett volna elvégezhető. Esetükben tehát egy konkrét szerződéses rendelkezés kapcsán állt fenn jogvita, amelyet egyezségükben az előtörlesztéssel és a futamidő-rövidítéssel kapcsolatban is rendeztek.

Az előtörlesztés utáni új törlesztőrészlet is problémaforrás lehet. A bank nem megfelelő összegről tájékoztatta az ügyfelet az előtörlesztés előtt. Az annak megtörténte után küldött tájékoztatóban viszont már a jogos összegű törlesztőrészlet szerepelt, amelyet számszakilag alá is támasztott a hitelintézet. A fogyasztó elfogadta az új tájékoztatást, azonban sérelmezte, hogy előzetesen félretájékoztatták, és lehet, hogy ez kihatással volt a döntésére. A bank egyezség keretében végül visszatérítette a felszámított előtörlesztési díjat. 

E számos példa mutatja, hogy a hitel elő- és végtörlesztése kapcsán érdemes körültekintően eljárni, hogy elkerüljük a kisebb-nagyobb buktatókat. Fontos alaposan áttekinteni a kapott tájékoztatást, megismerni a szerződéses feltételeket, ellenőrizni az adatokat. Lehetőség szerint javasolt írásban egyeztetni a bankkal, és a benyújtott dokumentumok másolatát is meg kell őrizni. Szükség esetén pedig panasszal először a bankhoz lehet fordulni, s annak esetleges elutasítását követően kezdeményezheti a fogyasztó a PBT eljárását.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja