Így vészelte át a stressztesztet a hazai bankszektor

Milyen állapotban érte az orosz–ukrán háború a magyarországi bankrendszert?

Visszatekintve az elmúlt években meghozott jegybanki szabályozói lépésekre, azt látjuk, megérte felkészülni! A prudens hitelezés és a felépült tartalékok emelkedő kockázatok mellett hozzák meg igazán a gyümölcsüket. Ez az, ami megkülönbözteti a bankok mostani helyzetét a múltban tapasztaltaktól, amikor is a szektor inkább volt gátja a növekedésnek, szemben a közelmúlt hitelalapú kilábalásával. Azt gondoljuk, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetében is stabilak maradnak a magyarországi bankok. Mindezt megerősíti stressztesztünk is, mely alapján a szektor még kedvezőtlen makrogazdasági események együttes bekövetkezése esetén is teljesítené az MNB által elvárt likviditási és tőke-
követelményeket.

Milyen kockázatokat azonosítottak?

Egyrészt a február végén kirobbant orosz–ukrán háború jelentősen megváltoztatta a világgazdaság kilátásait. A konfliktus és a szankciók a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésén keresztül ráerősítenek a már korábban is jelen lévő inflációs folyamatokra, amit az ellátási nehézségek erősödése is súlyosbít. A mostani helyzetben csak a bizonytalanság a biztos, ezért is fontos az ellenálló képesség. A globális szinten meglévő makrogazdasági kihívások mellett azonban fontos rámutatni azokra a kockázatokra is, melyek közvetlenül érintik a magyar bankrendszert. Ilyen például a kamatkörnyezet emelkedéséből adódó hitelkockázat-emelkedés, a bankrendszer jövedelmezőségét veszélyeztető kockázatok, illetve a lakóingatlanok túlértékeltsége.

Évek óta hatalmas a dinamika a lakossági hitelezésben. Mire számítanak, marad ez a trend?

A magánszektor hitelállománya 2021 második felében is dinamikusan bővült, és ezt támasztják majd alá az év eleji statisztikák is. Ezt az élénk kereslet, a bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve a támogatott hitelkonstrukciók magyarázzák. Ugyanakkor a háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében a magánszektor hitel-bővülésének csökkenésére számítunk.

Közbevetésként: extrém módon drágultak az elmúlt fél-egy év alatt a hazai ingatlanárak. A növekvő kamatok, illetve más kockázati tényezők behúzhatják némiképpen a kéziféket?

Kétségtelen, hogy nagy tempóban emelkedtek az árak a lakáspiacon: az elmúlt negyedévekben elkezdett zárulni a fővárosi és a vidéki lakásárak közötti árolló. Kiemelten megfigyelhető ez a tendencia a Balaton környéki, valamint a Pest megyei, agglomerációs településeken. S külön érdekesség, hogy a tranzakcióknak csak a felét érinti a lakáshitel, vagyis sok még a készpénzes, illetve a korábbi ingatlanjából nagyobba, újabba költöző vásárló, ahol az értékesített lakás ára is magasabb, segítve ezzel a cserét. Ugyanakkor az élénk lakáshitelezés mentén növekszik a háztartások pénzügyi kifeszítettsége is. A mi elemzésünk szerint is túlértékeltek a hazai ingatlanárak, tavaly év végén országosan mintegy 18 százalékos felülértékeltséget mértünk. Előretekintve: a piaci kamatok emelkedése miatt a hitelből megvalósuló lakáspiaci kereslet általános mérséklődésére számítunk, aminek alakulásától függően azonban középtávon tovább növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és -hitelezéssel kapcsolatos ciklikus pénzügyirendszer-kockázatok. Ennek mérséklése érdekében az MNB többek között az anticiklikus tőkepufferráta lehetséges emelésén keresztül növelheti a bankrendszer sokkokkal szembeni ellenálló képességét.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a lakáspiacon fellelhető egyensúlytalanságok – mint például a túlértékeltség – a kínálat szűkösségére is visszavezethetők. A korlátok kezeléséhez átfogó, a kínálati oldalt is érintő lakásprogramra van szükség.

S mi lesz a moratórium kivezetése után a hitelesekkel?

Mi azzal számolunk, hogy a bankrendszer portfólióminőségének kismértékű romlása figyelhető majd meg, hasonlatosan az általános moratórium 2021. októberi kivezetése után, amikor a nemteljesítő hitelek aránya elmozdult historikus mélypontjáról, ugyanakkor ennek szintje továbbra is öt százalék alatti. A változó kamatozású jelzáloghitel-szerződések negyede esetén jelentős – 15 százaléknál és 15 ezer forintnál magasabb – törlesztőrészlet- emelkedés várható a kamatstop kivezetése után. Rendszerszintű kockázatról azonban szó sincs: ezen hitelek esetében a már előrehaladott amortizáció, vagyis az alacsony fennálló tőke, a közeli lejáratok és az átlagosan alacsony hitelfedezeti mutató miatt. Tehát lényegesen kisebb kockázatúak, mint a korábbi válságot elmélyítő devizahitelek.

Mivel kalkulálnak a vállalati oldalon?

Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai és a kamatkörnyezet emelkedése miatt a vállalati hitelállomány lassabb bővülésére számítunk 2022 második felében. Egy áprilisi felmérés alapján a bankok ugyan még nem tapasztaltak visszaesést a hitelkeresletben, de annak szerkezetében átrendeződésére számítanak: a forgóeszközkölcsönök kereslete nőhet, míg a beruházási hiteleké csökkenhet, illetve az emelkedő kamatkörnyezetben várakozásuk szerint a devizafinanszírozás ismét nagyobb teret nyerhet a devizabevétellel rendelkező cégeknél.

Miközben a hitelkamatok emelkednek, a betéti kamatok alig a kereskedelmi bankoknál. Ez például nem fokozza a rizikót?

Kétségtelen, hogy a jegybanki kamatemelések betéti kamatokba történő elégtelen átgyűrűzése a finanszírozási kockázatok középtávú emelkedésével járhat. Az MNB irányadó kamatlábának emelkedése a hitel- és betéti piacon tapasztalható kamatkondíciók emelkedésével járt, a kamatemelések begyűrűzése azonban eltérő sebességgel zajlik az egyes piacokon. Az aktuális inflációs környezetben így a betétek reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon a betétállomány szerkezetének változásával, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. Mind a bankok betéti árazásában, mind a lakosság megtakarítási döntéseiben kulcs, hogy működjön a kamattranszmisszió.