Az édességiparban is súlyos, ráadásul exponenciálisan nő a válsághangulat az alapanyagok tekintetében, és ehhez társul még a munkaerőhiány – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet kerekasztal-beszélgetésén. A cukor euróalapú ára az idei első negyedévben 26 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a búza esetében a drágulás 65 százalék, a pálmaolaj 79, a napraforgóolaj 136, a vaj 60, a tejpor 62, a műanyag alapanyag 42, a papír alapanyag 40, a tengeri szállítás 215, a közúti szállítás pedig 29 százalékkal drágult.
A magyarországi jégkrémgyártók már tavaly év közben szembesültek a drasztikus áremelkedésekkel és az alapanyaghiánnyal, és már tavaly ősszel elkezdtek nagyokat ugrani az energiaárak.
Ezek a problémák idén csak tovább súlyosbodtak. Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano ügyvezetője elmondta: idén tavasszal a szentjánoskenyérmag-liszt 600 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, a sovány tejpor 130, a kókuszzsír 110, a vanilin pedig 170 százalékkal. A csomagolóanyagok ára és a szállítási költségek is hasonló mértékben emelkedtek. Ezenkívül a szállítási idők is lényegesen meghosszabbodtak, sok szállító már csak azonnali fizetés esetén vállal fuvart – tette hozzá.
A szakember elmondása szerint, míg korábban éves szerződéseket kötöttek a partnerekkel, most ad hoc jelleggel történnek a megbízások. A különleges termékek iránt csökkent az igény, minden cég arra törekszik, hogy kapjon terméket, és lehetőleg minél gyorsabban és olcsóbban. Az ágazatot a forint leértékelődése és az enerigaárak növekedése mellett a csipszadó kiterjesztése is terheli, július 1-jétől ugyanis az összes jégkrém, még a cukormentesek esetében is fizetni kell ezt az adót, így összességében további drágulásra lehet majd számítani.
Nem állt meg a drágulás
Az ágazatot számos nehézség terheli, a mélyhűtés miatt jelentős a jégkrémipar energiaigénye, és a hűtés miatt több üzemanyagot igényel a szállítás is. Megjelent az igény, hogy a tej beszerzését fenntartható gazdaságokból bonyolítsa az ágazat, és a felhasznált műanyagok mennyiségének folyamatos csökkentése is fontos törekvés. Mindezek függvényében a következő években is tetemes áremelkedésre lehet számítani.
A 230-250 milliárdos magyar édességpiac 17 százalékát – 40-42 milliárd forintot – teszi ki a jégkrémágazat.
A globális jégkrémpiac évi 70 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, és folyamatosan növekszik a szektor. A legtöbb jégkrémet fogyasztó ország az Egyesült Államok, ahol négymilliárd liter tejből, vagyis a teljes tejtermelés 10 százalékából készítenek jégkrémet, és egy átlag amerikai 12,5 liter jégkrémet fogyaszt évente. Világszerte a vanília a kedvenc íz, a csokoládé, majd a gyümölcsös ízek követik. Magyarországon a csokoládé a kedvenc, utána a vanília és a gyümölcsös ízek következnek. A jégkrémek esetében nagyobb a bizalom a saját márkás termékek iránt: az édesipar esetében általában 20-23 százalék a saját márkás termékek aránya, ám a jégkrémeknél 40 százalék.
