Ma reggel a VG is megírta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése alapján, hogy májusban 495 900 forint volt a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kategóriájában. A jobb emlékezetűeknek viszont szemet szúrhatott, hogy ugyanez áprilisban még szűk 12 ezer forinttal több volt, egészen pontosan 507 500 forint. A lefelé tartó pálya a kereseti grafikonon is megfigyelhető.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 ezer forint volt az idei utolsó tavaszi hónapban. Tehát miközben éves alapon a bruttó átlagkereset 14,9 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 15,6 százalékkal nőtt, addig havi bázison mintegy 2,5 százalékos csökkenés állt be. De vajon miért?
A pulykapénzhatás
Ugyan messze már a karácsony, de sok cégnél a jutalmak kifizetése jócskán belecsúszik a következő negyedévekbe. Ezeket hivatalosan „nem rendszeres keresetek” (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás) néven könyveli le a KSH.
A dolgozók ezekhez rendszerint a pénzügyi év lezárását követően jutnak hozzá,
miután a menedzsment döntött arról, hogy kinél hogyan honorálja az előző évben nyújtott teljesítményt. Ez az éves egyszeri tétel jellemzően tavasszal érkezik meg a számlákra, vagyis fűti a normál bérszínvonalat. A márciusi adatban a legmarkánsabb ez az együttható, de egyáltalán nem ritka, hogy a konkrét kifizetés áprilisban történik meg. Májusra viszont többnyire nem marad nem rendszeres kereset, így a havi adatban sem jelenik meg ez a tétel.
Ez a legjellemzőbb oka annak, hogy áprilishoz képest visszaesett a májusi bruttó átlagkereset.
Nincs új a Nap alatt
Horváth András, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője a kérdés kapcsán lapunknak rámutatott, hogy ez a jelenség minden évben visszatérő, a bónuszkifizetések a március–áprilisi időszakot erősítik. A májusi kisebb bérlassulás ehhez képest következett be, a rendszeres bérkifizetések statisztikája már kisimultabb trendet ír le.
Májusban ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés
az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban,
míg átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, a logisztikában és a közigazgatásban.
Minden a bérnövekedés mellett szól
A szakértő a friss keresetek alakulásáról készített elemzésében kiemelte, hogy 2018 óta 55,9 százalékot ért el a rendszeres bérek növekedése. Hozzátette, hogy a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 2,9 százalékkal emelkedett éves alapon. Ez a szint így már látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsot, és egyelőre nem látszanak a lassulás jelei.
„Folytatódott az idei kiemelkedő bérnövekedési ütem a minimálbér-emelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében. Az inflációs környezet figyelembevétele miatt szintén érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók” – mondta Horváth András, és hozzátette:
A januártól 200 ezer forintra emelkedő és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, valamint a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik, és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem némileg 16 százalék felett fog alakulni.
De mit hagy meg a több fizetésből az
Horváth András szerint a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 4 százalék feletti éves nettó reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítően hat, támaszt adva a GDP-nek fogyasztási oldalról. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy bár a bruttó és a nettó bérek májusban is két számjegyű növekedést mutattak, az összkép az infláció és a bérek mediánját nézve jóval árnyaltabb.
A bruttó fizetések mediánja például májusban 398 ezer forint volt, közel százezer forinttal maradva el az átlagtól. A medián értéke azért fontos, mert azt mutatja meg, hogy az alkalmazottak fele ennél magasabb, a másik fele pedig ennél alacsonyabb összeget kap.
Szerinte a nettó reálkeresetek növekedésének üteme 2017 ősze óta lassul, az elmúlt bő egy évben az egyszeri kiugrásoktól – például a fegyverpénz hatásától – eltekintve nulla és 5 százalék közötti reálbér-emelkedés volt a jellemző. Idén májusban ez 3,8 százalékot tett ki. Az infláció gyorsulása miatt az év hátralévő részében
a reálkeresetek emelkedésének tempója további lassulást mutathat,
azaz a fizetések vásárlóereje gyengülhet.
