Egyre valósabb a hazai recesszió kockázata - podcast

A 2023-as költségvetésben a növekedés mértéke túl, az infláció pedig alul lett tervezve. Ha tovább romlik a gazdasági környezet a recesszió sem zárható ki - hangsúlyozta a vg.hu podcastjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. 

A nemrég jóváhagyott költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági pályája két ponton tér el a pénzpiaci várakozástól. A büdzsébe kalibrált 4 százalékos növekedés túl optimista szcenárió, és az infláció mértéke is nagyobb lehet a tervnél - mutatott rá Németh Dávid. 

A közgazdász szerint a pénzromlás üteme még jövőre is magas lesz: 9-10 százalékos. 

Ugyanakkor a K&H Bank vezető elemzője szerint a GDP-arányos 3,5 százalékos államháztartási hiánycél összejöhet. A magasabb infláció magasabb bevételt is hoz a költségvetésnek, továbbá a módosított rezsicsökkentési rendszer is több százmilliárdos tétel lehet, a "katás téren" várható többletbevétel pedig elérheti a 100 milliárd forintot. 

A szakértő szerint 1-2 százalékos lehet jövőre hazánkban a GDP-bővülés mértéke, és lehetnek olyan hónapok is, mikor zsugorodni fog a gazdaság. A világgazdasági környezet nagyon bizonytalan, ezért inkább további negatív hatásokkal kell számolni. 

A közgazdász kitér arra is, hogy uniós pénzek nélkül nem nagyon működik Magyarország. Az EU-ból érkező források háromlábon éreztetik hatásukat: ha érkeznek, akkor leállnak a beruházások, a költségvetésnek is biztosítani kell a finanszírozást, hiszen ezek a pénzek több ezer milliárd forintra rúgnak, ráadásul a folyó fizetési mérleg is mínuszban van. 

EU-s pénzekből, amelyek devizában érkeznek, lényegesen olcsóbb előteremteni a finanszírozást, mint pénzpiaci hitelből. Arról nem is beszélve, hogy a hitelminősítők is lefokozhatják Magyarországot, amennyiben nem jön létre a megállapodás az uniós pénzekről Brüsszelben - tette hozzá a vezető elemző.