Százmilliók lapulnak a hazai erdőkben
Hetedik éve élnek azok a kedvezményes adószabályok, amelyek az úgynevezett hobbigyűjtők dolgát könnyítik meg. A rendelkezéseket annak idején sokan félreértették, egyesek félremagyarázták, és még politikai csörték is kialakultak miatta, a gyakorlat azonban azóta a hétköznapi ügymenetben megfelelően kialakult. Ez pedig azt mutatja, hogy
évente fél- és egymilliárd forint közötti adózott jövedelem üti az erdőt-mezőt járó magánszemélyek markát
– eközben pedig az állam is szert tesz némi összegekre.
A ma is élő szabályokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Kis Péter András ismertette a Világgazdaság kérdésére.
A rendelkezések kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők, és nem is egyéni vállalkozók, hanem magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet
– kezdte Kis Péter András. Fontos mozzanat az is, hogy a passzusok csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtők hivatalos felvásárlónak adják el a vadon talált portékát, a csigát, gombát, medvehagymát, esetleg a bodzavirágot, csipkebogyót, netán a levendulát vagy más hasonló, nem védett állatot és növényt. Ekkor ugyanis a leadott termény, állat ellenértékének 25 százaléka számít jövedelemnek, vagyis erre a részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó.
Idén augusztusig a hobbigyűjtők 493 millió forintot kaptak a felvásárlóktól, az államnak pedig megközelítőleg 18,5 millió forint adóbevétele származott
– közölte a szóvivő.
Aszúszemeket is szüreteltek idén a Tokaji borvidékenMennyiségi kárt szenvedtek az aszály miatt a tokaji szőlők, de aszúszemeket is tudtak szüretelni idén. Fontos esemény a borvidék életében, hogy elindult a tokaji borok közösségi promóciója. |
A korábbi években is rendre százmilliós összegek szerepeltek az aktuális adóhatósági összesítésben. A szabályok első évében,
2016-ban például 490 millió forint bevételre tettek szert az erdőt-mezőt járó magánszemélyek. A következő két esztendőben hasonlóan alakult az éves érték, miközben 2019-ben már 660 millió forintot tehettek zsebre az érintettek, 2021-ben pedig majdnem nyolcszázmilliót.
Ezzel – nyilván – növekedett az állami bevétel is.
Kis Péter András kiemelt még néhány fontos tudnivalót. Például azt, hogy
a hobbigyűjtőknek semmilyen adóügyi kötelezettségük nincs:
a közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja azt a gyűjtőnek járó összegből, s be is vallja az adóhivatalnak. Ez azt is jelenti, hogy a magánszemélyeknek nem kell kérvényt beadniuk a hatósághoz, vagy igazolást kérniük a NAV-tól, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződniük. Lényeges az is, hogy a felvásárlók nem egy-egy magánszemélyhez kötve kezelik és adják meg az adatokat, hanem ömlesztve, ilyen értelemben anonim módon.
A szóvivő ugyanakkor azt külön is hangsúlyozta, hogy a kedvezményes rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a hobbigyűjtő betartja a feltételeket. Ha az összegyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, akkor a kapott ellenérték az érintett önálló tevékenységéből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.