BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült, mekkora fizetésemelést kapnak jövőre a magyar munkavállalók

Óriási eltérések lehetnek jövőre a fizetésemelések terén, míg a munkavállalók egy részének még a drámai mértékű infláció mellett is nőhet a fizetésük reálértéken – egy jelentős hányad ugyanakkor szinte semmilyen bérfejlesztésre nem számíthat. Most lenne kifizetődő a szakszervezeti tagság.

Jelenleg is folynak a jövő évi bérmegállapodásokról szóló tárgyalások, a legtöbb helyen 16-17 százalékos jövedelem-emelkedésre lehet számítani, viszont ez nem feltétlen alapbéremelést takar – számolt be a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a folyamatban lévő bértárgyalások eddigi tapasztalatairól. Hozzátette, hogy a kereseten felül más kiegészítő juttatások összessége adja ezt a százalékos mértéket, legyen szó egyösszegű kifizetésről, vagy egyéb béren kívüli juttatásokról, bónuszokról, amelyeket a megállapodásokban is rögzítenek.

Fotó: Bencsik Ádám

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak ugyancsak azt emelte ki, az autóipari beszállítóknál, ahol zömében szalag mellett dolgozó munkavállalókat foglalkoztatnak, általában 17 százalékos emelésről született megállapodás, ugyanakkor hangsúlyozta, ez csak bruttóban jelent növekedést, mivel a korábbi különböző juttatásokat, pótlékokat beépítették az alapkeresetbe, így az valójában 10 százalék körüli emelést takar.

Mindez pedig a szakszervezeti vezető szerint azt is jelenti, hogy az átlag magyar munkavállaló, aki a minimálbér felett keres, jövőre 3-4 százalék körüli reálbércsökkenést fog elszenvedni.

A legoptimistább becslések szerint az infláció éves átlagban 15-16 százalékos lehet, miközben a foglalkoztatottak egy jelentős hányada azonban nemhogy két számjegyű, hanem kisebb emelést se nagyon kapott az elmúlt időszakban.

Mi is azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók közel 40 százaléka nem részesült bérfejlesztésben. Ahol kollektív érdekképviseletet nem tudnak biztosítani, ott az egyéni érdekérvényesítés nagyon gyenge

– mutatott rá Mészáros Melinda, kiemelve a mikrovállalatoknál foglalkoztatott munkavállalókat, akik bár egy igen nagy létszámú csoportot alkotnak, a legrosszabb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Ezzel szemben a munkavállalóknak kevesebb mint a kétharmada az, aki az elmúlt években részesült valamekkora bérfejlesztésben, egyedül nekik van esélyük arra, hogy akár reálbért meghaladó emelést kapjanak jövőre.

„Minden megállapodást úgy kötöttünk, hogy ha az év során az infláció és a gazdasági körülmények változnak, akkor lehetőség legyen arra, hogy a felek újra tárgyalhassák, adott esetben kiegészítő, egyéb juttatásokban is megállapodhassanak” – mutatott rá a Liga vezetője, hozzátéve, hogy vannak az átlagnál magasabb összegű megállapodások is, egy-egy nagyvállalat esetében, döntően az autógyártó cégeknél, viszont szerinte ez „unikum”. Szentgotthárdon az Opel dolgozói közel 20 százalékos, az esztergomi Suzuki szintén 20 százalékos, míg a Mercedesnél 27 százalékos emelésről van megállapodás érvényben.

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a jövőre várható hazai reálbércsökkenés a régióban nem kirívó, ha a visegrádi országokat nézzük, akkor mindenhol lehet valamekkora vásárlóerő-csökkenés. Bár az infláció mindenhol kisebb lesz a magyarnál, a bérdinamika is, miután Csehországban a minimálbér mindössze 6,3 százalékkal, a szlovákoknál pedig 8 százalékkal növekszik. Egyedül a választásokra készülő Lengyelországban jobb a helyzet bérfronton, az ottani 13 százalékos inflációt fedezheti a két lépésben 20 százalékkal emelkedő minimálbér. 

 


 


 


 


 


 


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.