Az MNB értékelése szerint az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul 2022-ben és 2023-ban is – kezdte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a monetáris tanács megtartotta idei utolsó kamatdöntő ülését, amellyel egy időben megjelentek a decemberi inflációs jelentés sarokszámai. A szakember szerint jó eséllyel jövő év végére egy számjegyű tartományba mérséklődhet a fogyasztóiár-emelkedés mértéke.
A növekedésről elmondta, pozitív előjelű lehet, 2024-ben egy újból élénkülő gazdasági környezetre számítanak, 2025-re 3,5 százalékos növekedéssel terveznek.
A munkaerőpiacra rátérve az szerinte stabil, és ebben nem látnak érdemi változást, a korábbiakhoz képest kisebb kilengések várhatók. Az új exportkapacitásoknak köszönhetően a külpiaci részesedésünk erősödhet.
A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása elindult
– mondta, kiemelve az energiaárak csökkenését és a beruházási, valamint a fogyasztási dinamika lassulását, így a gazdaság importigénye mérséklődik. Összességében azt látják, hogy a szeptemberinél kedvezőbb képet mutat a folyó fizetési mérleg egyenlege.
A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt a monetáris tanács értékelése szerint, ezért hagyta az alapkamatot változatlanul 13 százalékon, ahogy indokolt az egynapos 18 százalékos szinten tartása is. A következő hónapokban is biztosítja a jegybank a devizalikviditási igényt az energiaszámlák kifizetéséhez – jelezte.
A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, a kockázatok fokozódása esetén „kész megtenni minden lépést” – fogalmazott Virág Barnabás.
A globális inflációs csúcson már túl lehetünk az MNB alelnöke szerint, ám a konjunktúra érdemi lassulása csak most következik.
A hazai adatokra rátérve azt mondta, hogy a havi átárazások mértéke továbbra is magas. Volt egy csökkenő trend, de most ismét egy magas értéket láthatunk, amiben meghatározó az élelmiszerárak gyors emelkedése. A decemberi inflációs adat bizonyosan emelkedik – mondta, hozzátéve, hogy érdemi lassulásra csak 2023 közepén lehet számítani. Megismételte, hogy év végén egy számjegyű lehet az
Egy új elemzésre hívta fel a figyelmet, amely szerint a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban. Az ár-bér spirál elemzése mellé egy új fogalmat is be kell építeni, ez a profit húzta infláció.
Az év utolsó negyedében a magyar gazdaság tovább hűlt – mondta –, ennek alapján negyedéves összevetésben egy negatív dinamikára lehet számítani, amely a következő év első felében is velünk marad. Az ipari termelésről elmondta, hogy egy ideje leszakadt a német iparról, az elmúlt években jelentős exportkapacitások épültek ki, ezek többletnövekedést biztosítanak a szektornak.
A belső kereslet csökken, de 2023-ban a nettó exportnak köszönhetően pozitív maradhat a növekedés.
Hangsúlyozta, hogy a nettó képe „egészen pozitív”, a kockázatok ellenére is. Ráadásul a folyó fizetési mérleg egyenlege is elkezdett javulni, ez a trend szerinte 2023-ban is folytatódik. Virág Barnabás ismertetése szerint hat kockázati forgatókönyvet vizsgált meg a monetáris tanács, megítélésük szerint az előrejelzést övező kockázatok szimmetrikusak. Hangsúlyozta, kedvező fejlemény az EU-val való megállapodás.
Úgy látják, hogy a 13 százalékos alapkamatszint kezeli a fundamentális inflációs folyamatokat. Az év végén meghirdetett eszközökkel folytatják a likviditás szűkítését, és megtartják a devizaswaptendereket és a diszkontkötvény-aukciókat.
Újságírói kérdésre Virág Barnabás elmondta, hogy decemberben az infláció még emelkedik. Egyrészt ekkor jelenik meg a benzinárstop hatása, amely 2,5 százalékpont, 80 százalék érvényesül a decemberi adatban, a másik ok a magas átárazások. Hozzátette:
a decemberi inflációs ráta 26-27 százalék lehet.
A jövő év első felében nem várható érdemi csökkenés, csak a nyártól. A növekedésről azt mondta, hogy a belső kereslet alkalmazkodik az inflációs környezethez, ezért is az export lehet a növekedés motorja, amely plusztartományban maradhat, majd 2024-től visszatérhet a kiegyensúlyozottabb növekedés.
