Mérnökhiánnyal küzd a magyar gazdaság
Az ipari vállalatok számára továbbra sem egyszerű a mérnöki pozíciók feltöltése, különösen, ha magasabb szintű, specializált tudásra van szükségük –derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) legfrissebb, a hazai mérnökszakmát vizsgáló jelentéséből.
Mint írják, az egyetemekről nem érkezik elegendő frissen végzett, tehetséges fiatal a munkaerőpiacra, miközben a szabadon alkalmazható, gyakorlott mérnökökből is kevés van, amit az is jelez, hogy utóbbiak körében a havi 1,2 millió forintos bér sem számít ritkaságnak.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a vállalatok mást várnak a pályakezdő és mást a tapasztalt munkatársaktól.
Míg a szenior mérnököktől elvárják a pályafutásuk során felhalmozott sokrétű tudás készségszintű alkalmazását, addig a juniorok esetén a nyitottság és a kritikus gondolkodás is fontos, természetesen a szükséges alapismeretek megléte és a motiváltság mellett. A mérnökökért folyó versenyt tovább növelik a tudásukat igénylő beruházások, mint a debreceni BMW-gyár.
Az EJMSZ jelentése nem azt tartja célnak, hogy a vállalatok egymásra licitálva próbálják magukhoz csábítani a mérnököket, inkább azt, hogy senki ne küzdjön szakemberhiánnyal. Ehhez minden régióban fontos lenne a mérnökképzések mellé céges támogatást rendelni.
A duális képzés kudarca esetén pedig más megoldást kell keresni.
A mérnök szakok végzősei számára indított személyes mentor- és gyakornoki programok mellett fontos lehet a fiatalabbak körében is segíteni a műszaki pálya népszerűségét. Az EJMSZ épp ezért tavaly elindította saját Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramját, amelyben 12 tagvállalat is részt vesz. Mindezeken túl a mérnökképzések piaci elvárásokhoz való igazítását az egyetemi eszközfejlesztések is előrelendíthetik, ezeknek köszönhetően a diákok már az iskolapadban a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnek meg – teszik hozzá.
Az EJMSZ felmérése rámutat arra is, hogy egyre több Magyarországon tanuló külföldi mérnökhallgató jelentkezik itteni állásokra. Ők azonban a főként a gyártással foglalkozó cégeknél nem vagy csak nehezen illeszthetők be a termelési folyamatokba. A külföldről hazatérni szándékozó magyar mérnökök esetén pedig a bérek és az egyéb juttatások terén nagy a szakadék a munkaadói és munkavállalói oldal lehetőségei, valamint igényei között.
