A klímaváltozás közvetlenül emelheti az élelmiszerek árát és a tágabb inflációt is
A szélsőséges időjárás már rövid távon, akár hónapokon belül jelentős áremelkedéseket okozhat az élelmiszerek áraiban egy friss tanulmány szerint, mely szemben más, korábbi kutatásokkal, amelyek a magas hőmérséklet hosszabb távú hatásait vizsgálták, az időjárás egyes terményekre gyakorolt rövid távú hatásait vette górcső alá.
A szélsőséges időjárás szinte azonnal hat az élelmiszerárakra
Magyarországon is érzékelhettük, hogy a kései fagy vagy az aszály áremelkedésekhez vezet egyes termények esetében, hasonlóképpen az olívaolaj ára is 50 százalékot ugrott a 2022–2023-as évek spanyolországi aszálya után. Indiában egy májusi hőhullám után a hagyma drágult 89 százalékkal, míg Koreában a káposzta ára emelkedett 70 százalékkal a nyári rekordhőség után. Japánban szeptemberben a rizs ára 48 százalékkal nőtt egy a térséget sújtó augusztusi hőhullám után, míg Kínában a zöldségek drágultak 30 százalékot. 2022-ben Kaliforniában és Arizonában a zöldségek lettek 80 százalékkal drágábbak az aszály után – és ez csak pár példa a Barcelona Supercomputing Center tanulmányából, mely arra is rámutat, hogy az áremelkedést okozó esetek történelmi szempontból is példátlanok, és a hőmérséklet emelkedése is túl van egy stabil, emberi beavatkozás nélküli időjárástól.
Az élelmiszerárak alig pár hónappal követték a szélsőséges időjárást, és ez egyre gyakoribbá válhat a jövőben, ahogy a klímaváltozás hatása is egyre erősebben érzékelhető lesz.
Az árak emelkedése az egyes régiókból tovagyűrűzik a kereskedelem hatására globálisan is,
elég, ha arra gondolunk, hogy a csokoládé ára világszerte nőtt, miután a Ghánát és Elefántcsontpartot sújtó aszály miatt triplázódtak a kakaóárak – idézi fel a Financial Times.
Az árak ugrása a jegybankokat is kihívás elé állítja
A piaci spekuláció és a rossz politikai válaszok még tovább ronthatják a helyzetet, így például amikor 2010-ben az erdőtüzek Oroszországban a búza drágulását okozták, az export tiltása a problémát globálissá tette. Mindez a mozambiki kenyérlázadáshoz is hozzájárult, hiszen az élelmiszerárak kérdése mindig politikai kérdés is egyben.
A klímaváltozás miatt rövid időre egekbe szökő élelmiszerárak a jegybankok dolgát is megnehezítik, különösen a feltörekvő gazdaságokban, ahol a fogyasztói kosár nagyobb részét teszik ki az élelmiszerek. Az emelkedő hőmérséklet az élelmiszerárakon keresztül közvetlenül növeli az inflációt, ami aztán más területekre is tovagyűrűzhet. A helyzet különösen azokat az országokat sújtja, melyek jelentős mértékben importra támaszkodnak élelmiszer terén.
