késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Stagnáló gazdaság, a vámok miatt emelkedő infláció – a jegybankárok réme fenyegeti az eurózónát
Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan szünetelteti kamatcsökkentési sorozatát csütörtöki ülésén, mivel az Egyesült Államokkal folytatott döcögő vámügyi tárgyalások és a kölcsönös fenyegetések elhomályosítják a döntéshez szükséges képet.
Az EKB 2024 közepe óta kilenc üléséből nyolcon csökkentette a kamatokat, de a legbefolyásosabb döntéshozók most már óvatosabb hozzáállást szorgalmaznak, úgy vélik, a kamatszint már nem akadályozza a gazdaságot. Ennek megfelelően a piac nem számít arra, hogy a jegybank folytatja kamatcsökkentési ciklusát csütörtökön.
Trump közbeszólt
Donald Trump amerikai elnök azonban múlt vasárnap felborította az EU–USA kereskedelmi kapcsolat stabilizálására hetek óta tett erőfeszítéseket, amikor bejelentette, hogy 30 százalékos vámot vetne ki az EU-ból érkező importtermékekre. Az EU gyorsan reagált, és most 72 milliárd euró értékű amerikai importtermékre – többek között repülőgépekre, autókra és autóalkatrészekre – készül válaszvámokat bevezetni.
A hónap elején például a lett jegybank elnöke és EKB-kamatdöntő Martins Kazaks még optimistán nyilatkozott, hogy az USA és az EU végül kölcsönösen előnyös megállapodást kötnek, és a gazdasági következmények az EKB „alapeseti forgatókönyvébe” illeszkednek majd. Kazaks azonban a héten a Politico című lapnak nyilatkozva már visszafogottabb hangot ütött meg, és csak annyit mondott, hogy az EKB-nak meg kell várnia a fejleményeket a hónap végi ülésig. „Ez természetesen nem jó” – mondta a 30 százalékos vámok fenyegetésére utalva.
De még nem tudni, hogy ez a végső cél vagy csak egy tárgyalási taktika. Azt is meg kell tudnunk, hogyan reagál Európa
– tette hozzá.
Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane utolsó nyilvános beszédében a július 24-i ülés előtti „csendes időszak” előtt azt mondta, a bank négyéves küzdelme az infláció visszaszorításáért „nagyjából befejeződött”. A következő feladat megakadályozni, hogy a rövid távú inflációs ingadozások tartós trenddé váljanak, hangsúlyozva, hogy a kockázatok mindkét irányba fennállnak.
Az EKB kormányzótanácsának két befolyásos német tagja – Isabel Schnabel igazgató és Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke – egyaránt ellenzik az újabb kamatcsökkentést. Schnabel szerint „nagyon magas a küszöbértéke egy újabb kamatvágásnak”, míg Nagel a Handelsblattnak azt nyilatkozta, hogy „stabil kézre” van szükség.
Szokás szerint most is megosztott az EKB
Paul Hollingsworth, a BNP Paribas vezető európai közgazdásza egy ügyfeleknek küldött jegyzetében azt írta, hogy bár a kamatcsökkentési ciklus szeptemberi folytatására számít,
fennáll annak a kockázata, hogy az EKB hosszabb ideig szünetelteti a vágásokat a bizonytalan kilátások és a héják növekvő ellenállása miatt.
Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani odáig ment, hogy visszahívta volna az EKB vitatott kötvényvásárlási programját (quantitative easing), amelyet több mint egy évtizeden át alkalmaztak a gazdaság élénkítésére, egészen az inflációs hullám kezdetéig.
Más döntéshozók egyre nagyobb növekedési kockázatokat látnak, és nyitottabbak lennének az újabb lazításokra. Egy olasz bankároknak szervezett eseményen Fabio Panetta, az olasz jegybank kormányzója figyelmeztetett:
a vámok okozta sokk és az euró idei felértékelődése mind a dezinfláció irányába mutat, megkérdőjelezve az EKB azon alapfeltevését, hogy a jövő évre várt inflációcsökkenés gyorsan korrigálódik.
Ezt a véleményt Emmanuele Orsini, az olasz ipari szövetség, a Confindustria vezetője is nyomatékosan megismételte.
Mindez rávilágít az EKB-n belüli egyre mélyülő nézetkülönbségekre arról, hogy milyen agresszívan kellene reagálni a vámfenyegetésre. A döntés kulcsa az, hogy a növekedési kockázatokat nagyobbnak ítélik-e, mint az infláció visszatérésének veszélyét. A helyzet mindkét irányba fordulhat. Az amerikai importtermékekre kivetett válaszvámok emelhetik a fogyasztói árakat – éppen akkor, amikor a jegybankárok győzelmet hirdetnek az infláció felett, amely júniusban elérte az EKB 2 százalékos célját.
Meghátrál az EU, vagy nem?
A gazdasági növekedés ugyanakkor visszaeshet, ha a kínai termékeket az USA helyett Európába irányítják át.
- Az AXA csoport vezető közgazdásza, Gilles Moec szerint a kínai import már az év első felében emelkedni kezdett.
- David Oneglia, a TS Lombard elemzője szerint aggodalomra ad okot, hogy Trump lépése az EU részéről is hasonlóan erőteljes reakciót vált ki. Véleménye szerint az EU most nagyobb valószínűséggel válaszol megtorló intézkedésekkel, akár az amerikai technológiai szolgáltatásokra is kivethet adót, amelyek az USA egyik legérzékenyebb szektorát jelentik.
Az EU politikai szempontból nem engedheti meg, hogy megadja magát az USA-nak, így valamilyen »eszkaláció a deeszkalációért« típusú lépés reálisabb kockázatként kezelendő
– mondta. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a piacok visszafogott reakciója azt mutatja: a befektetők – akárcsak a döntéshozók – felhagytak azzal, hogy találgassák, Trump végül meghátrál vagy ráerősít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.