Májusban az euróban számított értéke 5,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki adatát, míg az importé 5,4 százalékkal kisebb volt. Ezzel a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd euróval javult – közölte a Központi Statisztikai Hivatal hétfő reggel. A kivitel értéke 12,9 milliárd eurót (4813 milliárd forintot), a behozatalé 11,8 milliárd eurót (4410 milliárd forintot) tett ki.
Havi bázison is javult az egyenleg, áprilishoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje a kiviteli oldalon 13, a behozatalin pedig 7,3 százalékkal nőtt. Májusban már a negyedik egymást követő hónapban volt szufficites a mérleg, ami egymilliárd euró fölötti többletet eredményezett, havi szinten utoljára 2020 szeptemberében értünk el ilyen eredményt.
A mai adat a növekedés szempontjából is örömteli, egyre nagyobb eséllyel lehet idén a nettó export a GDP-bővülés legnagyobb támasza, amivel a recessziót is el tudjuk kerülni. Ráadásul a forint szempontjából sem mindegy, hogy külkereskedelmi és fizetési mérleg hogy alakul, tavaly a legnagyobb nyomást a hazai fizetőeszközre épp az utóbbiban keletkezett óriási deficit okozta.
Tavaly elég csúnyán kibillent a külkereskedelmi mérleg , az energiaárak elszállása miatt három olyan hónap is volt, amikor meghaladta az egymilliárd eurót a deficit, amely az év egészében a 8 százalékára rúgott. Az idén viszont elemzők szerint lassan helyreállhat az egyensúly, amit segít a fogyasztás visszaesésén keresztül az szűkülése és az energiaárak korrekciója. A mostani várakozások szerint a passzívum idén a tavalyi felére eshet, 2025-re pedig teljesen eltűnhet.
Az alacsony belső kereslet miatt esett vissza az import
Májusban a termék-külkereskedelmi egyenleg kedvezően alakult, az egyenleg 2020 szeptembere óta nem volt ilyen magas szinten – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet közgadásza. Mint mondta: az első becslésnél a KSH még csak euróban számított értékadatokat közöl, eszerint az export értéke 5,2 százalékkal nőtt, míg az importé 5,4 százalékkal csökkent.
Az elmúlt havi adatok alapján a cserearány májusban is javulhatott, azaz az energiapiac normalizálódása miatt az exportárak növekedése meghaladhatta az importárakét. Ezt figyelembe véve az export volumene kismértékben növekedhetett, míg az importé jelentősebben csökkenhetett. Rámutatott arra, hogy az ipar gyenge teljesítményét vélhetően továbbra sem az export okozza, ott sikerül mérsékelt növekedést elérni. Az import visszaesésében az alacsony belső kereslet (a magas bázisról csökkenő fogyasztás és beruházás) játszik szerepet.
Hangsúlyozta: a mai adat azért is fontos, mert azt jelzi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege is javulhat éves szinten, amire a tavalyi évben az elszabaduló energiaárak miatt bekövetkező tetemes romlás után szükség is van, és ez remélhetőleg valamelyest segít a forint árfolyamán is a múlt heti nagymértékű gyengülés után – ez kismértékben már látszik is az árfolyamban. Ha a következő hónapokban a fokozatosan csökkenő eredményeképp a fogyasztás is beindul, akkor lassanként az import is növekedni kezdhet, ezzel párhuzamosan azonban az iparban is várható növekedés, így az egyenlegnek ettől még nem kell romlania – tette hozzá.
1089 millió euró többlet a külkereskedelemben
„A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok várható markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítunk, amit az ellátási problémák és a csiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet” – közölte Suppan Gergely, az MBH Bank vezető közgazdásza.
Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és váratlan volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege.
Idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 2,5 milliárd eurót az előző évi közel 8,6 milliárd euró hiánnyal szemben,
az energiaárak a jelenlegihez hasonló, tartósan kedvező szintű alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat – hangsúlyozta.
A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását – tette hozzá.
