Csúnyán kibillent, de az idei évtől szépen lassan meggyógyulhat a magyar külkereskedelem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságElőször 2025-ben lehet ismét többletes a hazai külkereskedelmi mérleg, ekkor kapcsolódhatnak be a termelésbe az elmúlt időszak nagy kapacitásnövelő ipari beruházásai – erről beszélt a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a külkereskedelmi folyamatok várható alakulásáról, miután tavaly az energiaárak elszállása miatt drámai mértékben romlott el a hazai külkereskedelmi egyenleg, a 8,3 milliárd eurós deficit szinte a felrobbanó energiaszámla rovására írható.
Tavaly 3 olyan hónap is volt, amikor az 1 milliárd eurót meghaladta a deficit, sőt, augusztusban, amikor 350 euróig kúszott a holland tőzsdén a gáz ára, a 1,5 milliárdot eurót is elérte. Novemberben, vélhetően egyedi hatásoknak köszönhetően, még megugrott a hiány, de decemberben az export teljesítménye már éves szinten meghaladta az importot, amire nagyon régen láttunk példát.
Virovácz Péter az energiaárak normalizálódása lesz az, ami lassanként helyreállíthatja a külkereskedelmi mérleget, magyar szempontból igazán lényeges, hogy gáz ára jelenleg is 50 euró alatt található, gázból szinte teljes egészében behozatalra szorulunk. Ugyanakkor az egyenleg javulásában érdemi szerepet játszhat a gazdaság alkalmazkodása a csökkenő beruházási és fogyasztási dinamikán keresztül, egyfelől az állam visszafogta a kiadásait a beruházási stopon keresztül, másfelől a lakossági fogyasztás kényszerű visszaesése is hozzájárul a gazdaság importigényének mérséklődéséhez. A szakember emiatt is véli úgy, hogy április után is maradnak a mostani rezsiárak úgy, ahogy vannak, ugyanis a lakosság azáltal, hogy tudatosabban fogyasztja az energiát, az import számottevően csökkenhet.
Az idén és jövőre mindig deficites lesz az egyenleg, de komolyabb javulásra lehet számítani, így 2023-ban 4,5 milliárd, majd 2024-ben 1 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi mérleg hiánya.
Ugyanakkor a folyamatot hátráltathatja, hogy az év második felétől élénkülhet a kibocsátás és vele együtt a gazdaság importigénye, ami azért jelenhet gondot, mert mind a beruházásnak, mind a fogyasztásnak idehaza nagyon magas az importhányada, emiatt az elemző nem számít gyors javulásra a folyó fizetési és külkereskedelmi mérlegben. Ráadásul ott vannak azok az uniós források is, amelyek elől ha végre elhárul minden akadály, és ténylegesen megnyílnak a pénzcsapok, akkor szerinte borítékolható, hogy 2024-ben újabb beruházási boomot jelenthetnek a magyar gazdaság számára.
Viszont nemcsak a behozatal, hanem a kivitel oldaláról is érdemi felfutásra lehet számítani, a jelenleg folyamatban lévő ipari bővítések, mint a BMW vagy a CATL beruházása egyaránt 2025-re fejeződik be.
Hiába teljesít majd a magyar gazdaság jól, hiába lesz magas az importigény, az exportfelfutás javíthatja annyira a külkereskedelmet, hogy ismét többletes lehet a mérleg
– magyarázta az ING Bank szakértője, aki szerint mindezt támogatja, hogy az elmúlt időszakban sokat oldódtak az ellátási láncok zavarai. Szerinte kezdi ledolgozni a hátrányát az autóipar, amit a Covid óta felhalmozott. Míg korábban nem volt ritka a másfél-két éves várakozási idő egy-egy új gépjármű esetén, ez ma fél évre csökkent, márkától és egyedi igényektől függően.
Ami a külpiacokat illeti, a közgazdász szerint egyértelműen javultak kilátások az elmúlt egy-két hónapban, mind az amerikai, mind az európai gazdaság a vártnál sokkal ellenállóbbnak bizonyult, ami egy olyan kis nyitott gazdaság számára, mint a magyar, kifejezetten jó hír, az viszont kevésbé, hogy pont emiatt válhat szigorúbbá a monetáris politika. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a nagy jegybankok a kamatokat a vártnál magasabb emelik. Mindez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a gazdaság lassulása kitolódhat, így nem 2023, hanem 2024 lehet egy gyengébb év – magyarázta Virovácz Péter.
