BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagy Márton: új bankadó nem lesz, gazdasági növekedés igen

A gazdaságfejlesztési miniszter a bankszövetséggel tárgyalt. Nagy Márton szerint idén az infláció letörése a fő cél, jövőre pedig a gazdasági növekedés helyreállítása lesz a fókuszban.

Hétfőn délután hivatalában fogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. A részt vevő felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői, különös tekintettel a bankokra, stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat – írta a minisztérium. A miniszter a tárgyaláson kifejtette: 

a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában.

20230628 Budapest
CU.BE Budapest, a Bosch Rexroth ipari innovációs élményközpont ünnepélyes átadása.

Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG 

A képen: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 2023 az infláció letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, 2024-ben pedig a növekedést kell helyreállítani.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ezért indokolható a korábbinál magasabb extraprofitadó kivetése és új bankadó bevezetése is. Azonban erre a pénzre jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, ezért a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítására:

továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi-kártya program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú és piaci hitelek felpörgetésére.

A bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter megállapodott abban, hogy a bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány elé terjeszt egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállításáért.

Nagy Márton összegzésképpen kiemelte, hogy a kormány eddig is és ezután is a családok és a vállalkozások oldalán áll. A bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, azonban most az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Emiatt új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, tehát a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk.

Keresztbe tehet Nagy Márton növekedési tervének a jegybank

Szinte borítékolható, hogy továbbra sem lesz súrlódásmentes a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti viszony, ha a jegybank beváltja ígéretét a pozitív reálkamatra vonatkozóan. Márpedig a mostani hónapban pont ez a helyzet: 2016 szeptembere, tehát kereken hét év után először lehet magasabb az alapkamat, mint az infláció. Az elemzők azonban egyetértenek, a pozitív reálkamat egyértelműen visszafogja azt a növekedést, amelyet épp most akar a kabinet beindítani. Ez lesz ugyanis az ára annak, hogy az inflációt alacsonyan tartsák.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.