Hétfőn délután hivatalában fogadta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Bankszövetség elnökségét, köztük Jelasity Radovánt, a szövetség elnökét. A részt vevő felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői, különös tekintettel a bankokra, stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat – írta a minisztérium. A miniszter a tárgyaláson kifejtette:
a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 2023 az letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, 2024-ben pedig a növekedést kell helyreállítani.
A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ezért indokolható a korábbinál magasabb extraprofitadó kivetése és új bankadó bevezetése is. Azonban erre a pénzre jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, ezért a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítására:
továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi-kártya program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú és piaci hitelek felpörgetésére.
A bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter megállapodott abban, hogy a bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány elé terjeszt egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállításáért.
Nagy Márton összegzésképpen kiemelte, hogy a kormány eddig is és ezután is a családok és a vállalkozások oldalán áll. A bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, azonban most az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Emiatt új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és beindítását segítik, tehát a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk.
Keresztbe tehet Nagy Márton növekedési tervének a jegybankSzinte borítékolható, hogy továbbra sem lesz súrlódásmentes a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti viszony, ha a jegybank beváltja ígéretét a pozitív reálkamatra vonatkozóan. Márpedig a mostani hónapban pont ez a helyzet: 2016 szeptembere, tehát kereken hét év után először lehet magasabb az alapkamat, mint az infláció. Az elemzők azonban egyetértenek, a pozitív reálkamat egyértelműen visszafogja azt a növekedést, amelyet épp most akar a kabinet beindítani. Ez lesz ugyanis az ára annak, hogy az inflációt alacsonyan tartsák. |
