A júniusi inflációs adat a várakozásoknak megfelelően alakult – írta elemzésében az MBH Bank vezető elemzője, Suppan Gergely. A bank 20 százalékos adatot jelzett előre, ez egyetlen százalékponttal tér el a KSH 20,1 százalékos közlésétől. A havi alapú 0,3 százalékos növekedését pontosan jósolta meg az MBH.
Suppan Gergely az élelmiszer- és az energiaárak mérséklődésével magyarázta a javuló adatot, illetve a júniusban még tapasztalható forinterősödést nevezte meg mint kedvező hatást. Kiemelte, hogy a hirtelen változó tételek nélkül számolt maginfláció 20,8 százalékra mérséklődött, ami a tartós korrekciót jelzi a fogyasztói árak növekedési ütemében.
Suppan Gergely azt írta az elemzésében, hogy ha nem következik be váratlan gazdasági sokk, akkor már októberben elérhető lesz az egy számjegyű infláció. Ez az éves bázishatással magyarázható.
Az elemző szerint az év végére 6 százalékig csökkenthet az infláció mértéke, éves szinten pedig a szélesebb körű konszenzusnál kedvezőbb, 17,5 százalékos átlagot jósol.
2024-re 3,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedést vár.
Az infláció bár még mindig kiemelkedően magas, a dezinfláció továbbra is szemmel látható – írta elemzésében a Makronóm vezető közgazdásza. Megjegyezte, hogy a pénzromlás mértéke a régóta várt 20 százalékos határ alá még nem tudott bemenni. Az árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Regős Gábor az infláció csökkenését Suppan Gergelyhez hasonlóan tavalyi bázishatással, valamint az energia- és élelmiszerárakkal magyarázta. A közgazdász is kiemelte a júniusban még viszonylag erős forintárfolyam fontos szerepét.
Az infláció lassulása a következő hónapokban tovább folytatódhat Regős Gábor szerint. Elmondta, hogy az év végére az egy számjegyű infláció elérhetőnek tűnik,
az év egészét tekintve a pénzromlás mértéke 18 százalék körül, szerencsés esetben kismértékben alatta alakulhat.
Ez lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos további lazítását is, ám a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése kockázatot jelent mind az infláció mérséklődése, mind a monetáris politika lazítása szempontjából.
Nagy Márton szerint a kormány jól halad az infláció leszorításávalA magyarországi infláció 20,1 százalékos volt júniusban, ami 1,4 százalékos mérséklődés az előző adatközléshez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint már látszik, hogy a kormány inflációcsökkentő lépései működnek. |
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint összességében mindenképpen örvendetes látni ezt a fajta fékeződést az inflációban, azt azért hozzátette, hogy a havi átárazás üteme még mindig erősebb, mint általában júniusban lenni szokott. Ez jellemzően csupán 0,0–0,1 százalék között alakult.
Virovácz Péter szerint annak mindenképpen örülni lehet, hogy az infláció szerkezete kedvezőbb irányba változott.
Az árdinamika lassulása ugyanis nem a gyorsan változó árú tételek árváltozása miatt alakult ki. Erre utal az is, hogy a maginflációs mutató (ami pont ezeket a volatilis tételeket szűri ki a fogyasztói kosárból) szintén csupán 0,3 százalékos áremelkedésről tanúskodik havi alapon, júniusban.
Az elemző kifejtette, hogy a dezinfláció mögött négy elem húzódik meg, ám ezek közül is egyértelműen kiemelkedik az élelmiszerek inflációja, amely jelentősen fékeződött éves alapon, köszönhetően egyrészt a magas bázisnak, másrészt annak, hogy havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek az árak. Ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áresése volt meghatározó. A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása, az élelmiszer-kereskedelem két számjegyű visszaesése tehát egyértelműen segíti az infláció fékeződését. Egyre erősebb a verseny a kereskedelmi egységek között az összességében zsugorodó lakossági elkölthető jövedelemért. Önmagában az élelmiszerek drágulásának éves bázisú fékeződése az 1,4 százalékpontos inflációs különbözetből (május és június között) 1,2 százalékpontot magyaráz. Szintén érdemben fékezte a fő inflációs mutatót az energiaszámlák csökkenése a fűtési szezon végeztével. A külföldi dezinfláció és a stabil forint (júniusban) segítette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának fékeződését és ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását.
Ami némileg ellentételezte az infláció fékeződését, az a szolgáltatások folytatódó drágulása, ahol az éves bázisú mutató tovább erősödött 14,4 százalékra (bár a vártnál kisebb lett).
Emellett az üzemanyagok havi alapú drágulása szintén emelte a fő inflációs mutatót, bár a maginflációban ez a tétel nem játszik szerepet.
Virovácz Péter szerint szinte biztos, hogy az év végi egy számjegyű inflációs mutató elérhető. Sőt, ha nem érkezik újabb ársokk, akkor akár már novemberre is elérhető lehet a 10 százalék alatti mutató. Az ING Bank az éves átlagos inflációra továbbra is 18 százalék közeli mutatót jelez. Ugyanakkor a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el. A jövő évre 5 százalék körüli átlagos inflációval számol.
A monetáris politikára a júniusi inflációs mutató várhatóan nem gyakorol érdemi hatást – véli Virovácz Péter. Kifejtette, hogy mivel a jegybank még mindig megkülönbözteti a piaci és az árstabilitást egymástól, és a most zajló lazítási ciklus alapvetően a piaci stabilitásra reflektál, sokkal fontosabb kérdés, hogy vajon az ismét gyengélkedő forint mennyire írja át a jegybank nézőpontját. Ha a forint árfolyama a 380–385-ös szintek körül stabilizálódik, és nem folytatódik a trendszerű gyengülés, akkor nem látja akadályát az újabb 100 bázispontos kamatvágásnak júliusban.
