Magyarország és Lengyelország jogállamiságával példálózott az Európai Számvevőszék

Nincsenek kellően védve az Európai Unió értékei és érdekei a jogállamiság megsértése ellen – állapította meg legújabb jelentésében az Európai Számvevőszék. A vizsgálat mintáját Bulgária, Görögország, Lengyelország, Magyarország és Olaszország, valamint Románia képezte. Az Európai Bizottság egyet is értett a dolgozat javaslataival, meg nem is.

A szervezet legfrissebb jelentésének a fő megállapítása: a keret a korábbinál jobban védi az EU pénzügyi érdekeit, de továbbra is vannak kockázatok.

Magyarország és Lengyelország a példaországok

A riport leszögezi, hogy az alapszerződés előírja: a tagállamok EU-s forrásokat végrehajtó hatóságai a jogszabályoknak megfelelően járjanak el, az EU és tagállamai pedig lépjenek fel a csalás és a közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzéséért.

A jogállamiságnak meg kell felelnie a következőknek:

• átláthatóság,
• elszámoltathatóság,
• demokratikus és plurális folyamat.

Továbbá minden közhatalomnak a törvényben meghatározott korlátok között, a demokrácia értékeivel összhangban és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kell eljárnia, illetve a jogállamiság megsértése negatív hatással lehet az EU-s költségvetésre és pénzügyi érdekekre.

Mindezek tudatában az első megállapítás, hogy az elmúlt évtizedben egyes tagállamokban a jogállamiság helyzete romlott – nyilvánvalóan köztük említik Magyarországot is.

Megjegyzik, hogy amióta 2021 januárjától az EU-s jogi keretet erősíti a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet, eredményesebben lehet kezelni a jogállamiság megsértését. Ez immár lehetővé teszi költségvetési intézkedések meghozatalát a tagállamokban tapasztalt jogsértések ellen, például források visszatartását.

Az utóbbira ékes példa Lengyelország és Magyarország, amelyekkel később is példálóztak is a számvevők, amikor azon aggályaikat tárgyalták, hogy ezek pénzvisszatartások mennyire hatásosak, másképpen: tényleges, az EU-értékeket jobban őrző változást csikarnak-e ki az érintett tagállamokból?

Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag kijelentette, hogy Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) világosan kommunikált, és jogos (volt) a források visszatartása. Azt a sokszor elhangzó kritikát, hogy az EB rugalmasan változtatja a véleményét, továbbá újabb és újabb igényekkel áll elő, Dieter Böckem vezető számvevő utasította vissza azzal, hogy az EB aggályai „2021 márciusa óta ismertek, és azóta sem változtak jelentősen”.

Turtelboom aztán három pontban részletezte a jelentésben foglaltakat, nevén nevezve az Integritás Hatóságot is.

Technikai döntéseknek kellene születniük

Az első pontban elmondta, hogy a jogállamisági problémák érinthetik a költségvetés olyan részeit is, amelyekre a meghozott intézkedések nem feltétlenül vonatkoznak. 

Második kockázatként említette, hogy a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazását a tagállamok csak kipipálandó feladatnak tekintik. Itt említette az Integritás Hatóságot, megjegyezve: a felállításából még nem következik automatikusan, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményes lesz, sőt, az is megeshet, hogy a korrekciós intézkedéseket a pénzek feloldása után esetleg visszavonják.

A harmadik nagy kockázat a számvevőszék szerint, hogy nem tényeken alapuló technikai, hanem más ügyekkel összekötött politikai döntések születhetnek a forrásokról. Erre a tavaly decemberi EU-csúcsot hozták példaként, amikor az EB feloldotta bizonyos forrásaink blokkolását, Orbán Viktor miniszterelnök pedig kivonult a teremből az Ukrajnának szánt támogatás megszavazáskor, ekként nem gátolta meg az egyhangú döntést. Ebből le is vonta a végkövetkeztetését Turtelboom:

További gondot jelentenek a járulékos veszteségek, amikor az EU-s források visszatartása gátolja programok és szakpolitikák végrehajtását. A számvevőszék megfogalmazása szerint ilyenkor „előfordulhat, hogy elsőként a polgárok érzik meg a negatív hatásokat, például ha diákok nem vehetnek részt az Erasmus+ csereprogramban”.

El is fogadta a javaslatokat az Európai Bizottság, meg nem is

Mindezek után az Európai Számvevőszék rögzítette: az uniós szerződések őreként az Európai Bizottság nemcsak az uniós jog esetleges megsértésének feltárásáért és kezeléséért felelős, hanem az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméért is.

Dieter Böckem hozzátette: a vizsgálat eredményeiről konstruktív egyeztetést folytattak az EB-vel, amely jobbára elfogadta a javaslatokat, de nem mindet.