Uniós források: indulnak a pályázatok, de nem mindenkinek jut pénz
Tavaly év végén az úgynevezett igazságügyi reform Európai Bizottság általi elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára, melynek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg – írja közleményében a Niveus Consulting Group. A tanácsadó cég szakértői szerint a kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere hangsúlyozta:
a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon négyezermilliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz.
Ennek oka lehet, hogy
- a források egy jelentős részét az állami szektorban használják fel területfejlesztésre, infrastruktúra modernizálásra a központi költségvetés szervei vagy az önkormányzatok beruházásai által (ez nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban ez így volt).
- A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek (ez is egy több száz milliárdos keret).
- Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programok esetében – mint a GINOP Plusz, DIMOP Plusz, EFOP Plusz vagy az RRF – a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan projektekre fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosít forrásokat.
A vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2 százalékára pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térítendő támogatás, mintegy 776,5 milliárd forint értékben. A főbb várható támogatási területek
- a zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések 332,4 milliárd,
- az innováció 262 milliárd,
- a digitalizáció 154,6 milliárd,
- az energiahatékonysági fejlesztések 154,2 milliárd, és
- a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések 105,1 milliárd forint értékben.
A korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.
A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni, amely
a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt, program végrehajtására.
Ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.
A fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására. Talán nem véletlen, hogy éppen ezért járult hozzá az Európai Bizottság ezen programok finanszírozásához – véli a Niveus Consulting Group partnere.
Több tízmilliárd eurónyi forrás érkezhet vidékre – itt vannak a részletekUniós és hazai források segítik az országon belüli fejlettségi különbségek csökkentését. A későbbiekben is jelentős pénzek állnak majd rendelkezésre. |
