Magyarország semmilyen magyar kérdést nem kapcsol össze semmilyen ukrán kérdéssel
– mondta. A mondhatni történelmi jelentőségű csütörtöki, brüsszeli EU-csúcson is várhatóan ennek szellemében jár el. „Ha nem teljesítették az előfeltételeket, akkor nincs esély a tárgyalások megkezdésére” – utalt az ukránok csatlakozási lehetőségeire újságírók előtt a magyar miniszterelnök.
A magyar kormányfő következetesen ellenzi Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, annak ellenére, hogy az uniós vezetők többször próbálták meggyőzni a támogatásról. Csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajnának az Európai Bizottság által meghatározott hét előfeltételből hármat még teljesítenie kell, addig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások.
A bővítés nem elméleti kérdés. Ez egy érdemi, jogilag részletezett folyamat, amelynek előfeltételei vannak
– jelentette ki.
A csúcson Brüsszel két kulcsfontosságú lépést szeretne jóváhagyatni Kijev számára: 50 milliárd eurós mentőövet Ukrajna háború sújtotta gazdaságának, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hosszú és bonyolult tárgyalássorozat várható, a helyszínen terjedő hírek szerint az eredetileg péntekre tervezett zárás akár egészen a hétvégéig is kitolódhat.
A kiszivárgott hírek szerint az Európai Tanács ülése ma csak 10:30-kor kezdődött, hogy a találkozót megelőzően teret adjanak a kétoldalú megbeszéléseknek, előkészíthessék az esetleges háttéralkukat.
A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy hagyományosan délután 2-kor szoktak kezdeni, ezt tegnap előre hozták 10-re, majd 10.30-ra módosult az időpont. A csúcs előtti pár órában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ukrán kérdésre. Tegnap késő este Michel Macronnal, Scholzcal és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel találkozott.
Ugyan a sajtó előszeretettel emeli ki Orbán Viktor szerepét a csúcson, de a háttérben továbbra is fennáll az unió régi megosztottsága. A déliek költekeznek, az északiak takarékoskodnak. Az előbbiek az EU félidős költségvetési felülvizsgálata során több pénzt költenének, az utóbbiak viszont a minimumra redukálnák az új finanszírozást.
Charles Michel, a tanács elnökének ma reggeli javaslata 66 milliárd euróról 22,5 milliárd euróra csökkenti a bizottság friss pénzre vonatkozó kérését. A fiskális héják, élükön Németországgal, nem hajlandók friss pénzt küldeni Ukrajnán kívül másra. A nagy költekező mediterrán országok az ellenkező irányba nyomulnak, azzal érvelve, hogy több uniós pénzre van szükség a migránsáradat megfékezéséhez és államadósságuk megugró kamatainak visszafizetéséhez.
A fő kérdés azonban az ukránoknak nyújtandó támogatás.
Az Egyesült Államok finanszírozása bizonytalanná vált, így Európán a teher, hogy beszálljon az USA helyére. Az Európai Bizottság 17 milliárd eurónyi támogatást és 33 milliárd eurónyi kölcsönt csoportosítana át Ukrajnának.
Az igazi kérdés továbbra is az, hogy Magyarország feloldja-e vétóját az ukrán védelmi kiadások finanszírozásával szemben.
A diplomaták a háttérben egy B tervben gondolkodnak arra az esetre, ha Budapest kitartana álláspontja mellett – ami az eddig elhangzottak alapján erősen valószínű. Az egyik lehetőség az lenne, hogy Magyarország kivételével 26 ország kétoldalúan adná át a támogatásokat Kijevnek. Az alternatíva az lenne, hogy az EU továbbra is kölcsönöket nyújtana az úgynevezett makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül. Erről azonban senki sem akar nyíltan beszélni, amíg van egy halvány remény arra, hogy Budapestet is be lehet vonni egy egységes támogatási keretrendszerbe.
Petteri Orpo finn miniszterelnök az Európai Tanács ülésére érkezve kijelentette, hogy a megbeszélések „addig tartanak, amíg szükséges”. Az Európai Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy feloldja a Magyarországnak szánt 10 milliárd eurós támogatás zárolását, Orpo szigorúan fogalmazott.
Nem fogadhatunk el semmilyen zsarolást, közösen kell döntést hoznunk
– mondta. „A bizottságnak el kell végeznie a munkáját, és alaposan kell döntenie abban, hogy mit tesz. De a jogállamiság terén nem tehetünk semmilyen kompromisszumot.”
A zsarolás szót előszeretettel emlegetik a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, mondván a felfüggesztett támogatások „kifagyasztása” érdekében vétóz meg uniós kezdeményezéseket. Az érvet azonban a visszájára is lehet fordítani: Brüsszel zsarolja Budapestet a támogatások befagyasztásával, hogy rákényszerítse akaratát.
Ha az uniós vezetők nem tudnak megállapodni Ukrajna finanszírozásáról, azt kockáztatják, hogy a karácsonyt Brüsszelben töltik – figyelmeztetett Kaja Kallas észt miniszterelnök a szerdai EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón. Az uniós vezetők mindent meg fognak tenni, hogy keresztülvigyék az A tervet, vagyis az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót – mondta Kallas. De ha az A terv „nem jön be, és már nagyon sok napja ülünk itt, [és] közeledik a karácsony, talán már az újév, akkor el fogunk gondolkodni a B terven” – mondta Kallas az Európai Tanács csúcstalálkozója előtti napon.
Az újonnan megválasztott lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerdán érkezett Brüsszelbe, ezzel visszatér az európai politikai életbe. Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke újságíróknak elmondta, hogy prioritásai közé tartozik majd az európai egység megerősítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás megerősítése Oroszország folyamatos inváziójával szemben.
Ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök befolyásolását illeti, Tusk azzal viccelődött, hogy előbb ki kell tapogatnia a kapcsolatuk állapotát. „Nem tudom, bók-e nekem, hogy itt Brüsszelben olyan sokan várják tőlem, hogy meggyőzzem Orbán Viktort: tegyen valamit – mert talán az egykor hosszú barátságunk, majd sokéves együttműködésünk, majd sokéves nézeteltérésünk ellenére (…) kapcsolatunk nagyon hosszú és nagyon változékony.”
Orbán bejelentkezett
A magyar miniszterelnök közben posztolt az X közösségi portálra. A kormányfő Olaf Scholz német kancellárral, Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Macron francia elnökkel folytat megbeszélést az EU-csúcs hivatalos ülése előtt. A miniszterelnök bejegyzésében ismét hangsúlyozza, a bővítés kizárólag közös érdeken alapulhat, kivételek nincsenek.
