A magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Azt kérdeztük a szaktárcától, mikor és mely szakmákban van szükség külföldi munkavállalók foglalkoztatására. Mint írták, Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP
Külföldi munkaerőt akkor lehet alkalmazni, ha a magyar munkaerő már nem áll rendelkezésre
– emelték ki válaszukban, hozzátéve: vendégmunkásokra leginkább
a feldolgozóiparban és az építőiparban van szüksége a magyar gazdaságnak,
de a kormány elsődleges célja, hogy a magyar munkaerőnek legyen elsősorban munkája.
Képzésekkel és támogatásokkal a magyar munkaerő erősítéséért
Arról, hogyan kívánja a kormány erősíteni a hazai munkaerőt, az NGM azt írta, hogy az elmúlt időszakban is aktívan támogatták a képzéseket, átképzéseket, ugyanakkor ezek időbe telnek, a vendégmunkások átmeneti alkalmazása többek között ezért is vált szükségessé. Március elejétől újra pályázhatnak a vállalkozások munkahelyi képzéseik megvalósítására uniós forrásból.
Hangsúlyozták: a Gikop Plusz 3.2.1 kiemelt projekt célja, hogy a vállalatoknak nyújtott, feltételesen visszatérítendő támogatásokon keresztül segítse elő munkavállalóik képzését, hozzájárulva ezzel a termelékenységük javulásához, a munkavállalók tudásának, kompetenciájának fejlesztéséhez.
A program korábbi szakaszaiban eddig mintegy 1200 vállalkozás több mint 50 ezer munkavállalója részesült képzési támogatásban.
Fotó: NurPhoto via AFP
Közel háromszáz foglalkozást nem űzhet vendégmunkás
A kormány a hazai munkaerő és munkahelyek megvédése érdekében létrehozott egy negatív listát, meghatározva mindazon munkaköröket, amelyek esetében harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható.
A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kizárjuk a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárokat.
Az intézkedésekből tehát jól látszik, hogy a kormány a magyar munkaerő foglalkoztatását tekinti elsődleges feladatának, külföldiek alkalmazása csak akkor lehetséges, ha magyar munkaerő már nem áll rendelkezésre.
Idén február 29-én a Hivatalos Értesítő 12. számában megjelent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleménye, amely tartalmazza azokat a foglalkozásokat, amelyekben harmadik országbeli munkavállaló vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel Magyarországon nem foglalkoztatható.
Egyszer sem lépte át a kvótát a vendégmunkások száma
Azon kérdésünkre, hogy mi történik, ha a miniszteri rendelet által 65 ezer főre maximált vendégmunkásarány kevésnek bizonyul, elmondták:
nem számítanak arra, hogy a kvóta kimerül, hiszen eddig ez egyszer sem történt meg.
A Magyarországra vendégmunkásként érkező munkavállalók számát kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány, szem előtt tartva a magyar munkahelyek védelmét, arról döntött, hogy 2024-ben is az elméleti maximumnál lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát – válaszolta az NGM.
Nagy Márton: elenyésző a vendégmunkások aránya MagyarországonA hazai forrásairól és problémáiról beszélt a nemzetgazdasági miniszter egy konferencián. Nagy Márton megoldási lehetőségekről és a közeljövőben indult és induló, fiatalokat támogató programokról is beszámolt. |
