Harmadik alkalommal készítette el a Nézőpont Intézet a Fogyasztói Barométert, hogy felmérje a háztartások pénzügyi helyzetét és fogyasztói szokásait. A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a 2023-as mélypont után továbbra sem érkezett el a fordulat a fogyasztásban.
A megtakarítás kétélű penge, a gazdaság motorja a fogyasztás
„Megvizsgáltuk, hogy a 2023-as mélypontról visszapattant-e a magyarországi fogyasztás, és arra jutottunk, hogy nem következett be a fordulat. Erre még várni kell, de vannak pozitívumok. A kutatásunk megerősítette, hogy a háztartások jövedelme nőtt, többen tudnak megtakarítani, illetve kevesebb korábbi megtakarításhoz kellett hozzányúlniuk a háztartásoknak, vagyis javult a pénzügyi helyzetük” – mondta a Világgazdaságnak a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője, Talabér Krisztián.
A 2024 márciusában készült kutatás szerint a háztartások átlagos havi jövedelme 551 500 forint, ez kisebb mértékű növekedés a 2023 decemberében mért 542 ezer forinthoz képest. Fontos, hogy ez nem az egy emberre jutó, hanem a háztartásban élők együttes jövedelme. A kutatásban a Nézőpont Intézet átlagosan 2,5 fő keresővel számolt. A felmérés rámutatott, hogy hiába nőtt a háztartások jövedelme, azt nem forgatják vissza a fogyasztásba, hanem megtakarításként halmozzák fel.
A megtakarítás kétélű penge: egyrészt a háztartások biztonságát növeli, amire szükség van, másrészt azt is látni kell, hogy a gazdaság motorja a fogyasztás
– magyarázta az elemző.
A rendelkezésre álló elkölthető pénzmennyiség a jövedelem mellett még két elemből, a hitelfelvételből és a korábban felhalmozott megtakarításokból áll. Talabér Krisztián elmondta, hogy a Fogyasztói Barométerben a felvett hiteleket és kölcsönöket az összes háztartás tekintetében vizsgálják (az elemzés része tehát az is, ahol ez az érték nulla), így pedig egy háztartás átlagosan 27 500 forint többletforrással számolhat. A korábbi megtakarításokból a vizsgált időszakban átlagosan 67 ezer forintot használtak fel. Ez a három forrás együttesen 646 ezer forint, vagyis háztartásonként ekkora volt a havi elkölthető pénzmennyiség. A kiadási oldalon átlagosan 97 ezer forint olyan kiadással számolt az intézet, amelyet hitel- vagy kölcsöntörlesztőre fizetnek, de fogyasztási szempontból az adott hónapban félretett megtakarítás is olyan költségnek számít, amelyből abban a hónapban nem lehet fogyasztani. Ez azt jelenti, hogy
548 500 forint az az összeg, amelyet egy háztartás havonta a tényleges fogyasztásra fordít.
Talabér Krisztián elmondta, hogy alapvető fogyasztás alatt értjük azokat a költéseket, amelyeket nem lehet megspórolni. Ilyen az élelmiszer, a közlekedés, a lakhatás és a háztartási energia. 2024 márciusában 260 ezer forint volt ez az összeg, 5 ezer forinttal magasabb a tavaly decemberi mérésnél.
Ennek alapján kiderül, hogy a háztartásoknál 288 500 forint maradt átlagosan a vizsgált hónapban az egyéb kiadásokra. Ide lehet sorolni a szórakozást, nyaralást, használati cikkek vásárlását.
A többség kijön a havi jövedelméből
Az elemző ismertette a háztartások pénzügyi szokásaiban megfigyelt trendeket. Ilyen például, hogy rendkívül alacsony a hitelfelvételi kedv, átlagosan 2 százalék nyúl hitelhez. Emellett 30 százalék válaszolta azt, hogy van törlesztendő hitele.
„Összességében úgy látjuk, hogy a háztartások pénzügyi helyzete javult. Csak a válaszadók negyede (24 százalék) mondta azt, hogy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz az adott hónapban, ami azt jelenti, hogy a többség kijön a havi jövedelméből. Emellett 47 százalék mondta azt, hogy tudott pénzt félretenni a hónapban”
– részletezte a kutatás eredményeit Talabér Krisztián.
Az emberek hozzászoktak az óvatossághoz a pénzügyeiket illetően
A Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója, Vukovich Gabriella elmondta, hogy az emberek azért takarékoskodnak, mert érzékelik a járvány és a háború okozta gazdasági nehézségeket, a világgazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, és igyekeznek visszatölteni anyagi tartalékaikat.
„Az elmúlt évek válságai megtanították az embereket, hogy óvatosak legyenek. A fogyasztási fordulat alapjai ugyan megvannak, de a háztartások így is takarékoskodnak. Ez valahol érthető, de a gazdaság számára rendkívül fontos, hogy a pénz forogjon. Azt ma még nem lehet megmondani, hogy ez a trend mikor változik meg” – magyarázta Vukovich Gabriella.
Hozzátette, hogy a kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az emberek többet költenének-e, ha még több pénzük lenne. Érdekes módon a válaszadók 80 százaléka mondta azt, hogy ha javulna a jövedelmi helyzetük, akkor a pluszpénzt is inkább megtakarítanák. Mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a többletjövedelemből többet fogyasztana.
Ahhoz, hogy bátrabban költsünk, elsősorban nem több pénzre, hanem nagyobb biztonságra van szükség
– összegezte az eredményeket Vukovich.
Messze még Nagy Márton álma – nem költekeznek önfeledten a magyarokA magyar háztartások állapotát rendszeresen szondázó Nézőpont Intézet tavaly év végén is elkészítette szokásos kutatását: a kérdőíves lakossági felmérés eredménye szerint a megkérdezettek már bizakodók, de az óvatosságra még nagy hangsúlyt fektetnek. |
