A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere a háztartások pénzügyi helyzetét, fogyasztási szokásait és jövedelmi várakozásait vizsgálta 2023 szeptemberében, ezer lakossági válaszadó megkeresésével. A 2010-es évek kimondottan kedvező fogyasztási eredményei után egyszerre zuhant a világra és Magyarországra számos, a fogyasztást elhalasztó vagy csökkentő körülmény.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Épp csak elcsitult a pandémia, ami után az elhalasztott fogyasztások meg tudtak jelenni a piacon, következett az a globálisan magas majd a kockázatos és negatív hazai, illetve nemzetközi gazdasági helyzetben kitört az orosz–ukrán háború, amely számos nem kívánatos szankciót vont maga után.
Mélyponton a fogyasztás
„A háztartások fogyasztási szokásai alaposan megváltoztak” – jelentette ki Vukovich Gabriella, aki kérdésünkre elárulta, hogy a demográfiai kérdéseket tarja szívügyének. Mint hangsúlyozta, a háztartásoknak manapság alkalmazkodniuk kell egy olyan új gazdasági helyzethez, amelyet a 2010-es évtizedben tapasztalt folyamatos bővüléssel ellentétben gazdasági nehézségek jellemeznek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatai is arra utalnak, hogy a fogyasztás 2023 késő nyarán mélypontra került.
Abból kiindulva, hogy a háztartások rendelkezésére álló, elkölthető pénzmennyiség alapvetően három forrásból adódik össze – a háztartások jövedelméből, a hitel- és kölcsönfelvételükből, valamint a háztartások által felhasznált korábbi megtakarításokból – a Fogyasztói Barométer készítői tettek néhány fő megállapítást.
Fotó: Shutterstock
A magyar háztartások jövedelme átlagosan havi nettó 503 ezer forint volt szeptemberben, egy főre vetítve ez átlagosan nettó 204 ezer forintot jelent. Ha a háztartások jövedelméhez hozzáadjuk a hitel- és kölcsönfelvételüket, illetve a korábbi megtakarításaik felhasználását, akkor a háztartások havi elkölthető pénzmennyisége nettó 694 ezer forint.
Ha a havi átlagosan elkölthető pénzmennyiségből levonjuk a hiteltörlesztés és a megtakarítás összegét, háztartásonként havonta átlagosan 602,5 ezer forint marad fogyasztásra.
Egy átlagos háztartásban tehát havonta 251 ezer forint személyenként a fogyasztásra fordítható összeg.
Az alapvető és ami azon túl van
A barométer készítői a fogyasztásnak két típusát határozták meg, az alapvető és az alapvetőn túli fogyasztást. Előbbi kategóriába tartoznak az élelmiszerre és alkoholmentes italra, a lakásfenntartásra vagy a közlekedésre fordított összegek. Minden egyéb fogyasztás az alapvetőn túlinak tekintünk, legyen szó ruházkodásról, kultúráról, vagy éppen szabadidős tevékenységről.
Idén szeptemberben a háztartások átlagosan 138 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, míg lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 71 ezret, közlekedésre pedig 35 ezret.
Az átlagos alapvető fogyasztásra fordított összeg tehát háztartásonként 244 ezer forint havonta, amely a teljes fogyasztásra fordítható összeg 41 százaléka.
A háztartások fogyasztásra fordítható pénzüknek 59 százalékát, átlagosan 358,5 ezer forintot költenek az alapvető fogyasztáson túli termékekre, szolgáltatásokra.
Az alapvető fogyasztás kategóriái közül élelmiszerre átlagosan 138 ezer, lakásfenntartásra 71 ezer, közlekedésre pedig 35 ezer forintot költöttek a háztartások idén szeptemberben.
A nehézségek ellenére jelen van az optimizmus
A háztartások közel egyharmada (31 százaléka) szeptember hónapban felhasználta korábban félretett pénzét, vagy annak egy részét. A megtakarításaikhoz hozzányúlók majdnem fele (44 százaléka, az összes háztartás 14 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet vett ki tartalékaiból. Tízből négy háztartás (41 százalék) ugyanakkor képes volt havi jövedelméből megtakarítani. Azoknak, akik meg tudtak takarítani a hónap folyamán, közel kétharmada (65 százaléka, az összes háztartás 27 százaléka) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet tett félre – állapítja meg a Nézőpont Intézet felmérése.
Vélhetőn a magas hitelkamatok miatt, a megkérdezett háztartások mindössze 3 százaléka számolt be arról, hogy 2023 szeptemberében hitelt vagy kölcsönt vett fel, akár hitelintézettől, akár magánszemélytől. Ugyanakkor a háztartások 45 százaléka jelezte, hogy korábban felvett hitelt vagy kölcsönt kell törlesztenie.
A gazdasági nehézségek ellenére a háztartások enyhén optimisták: többen vannak azok, akik szerint inkább növekszik majd a jövedelmük (21 százalék), mint aki csökkenésre számít (17 százalék). A háztartások többsége (58 százalék) ugyanakkor azzal kalkulál, hogy jövedelme a következő hónapban változatlan marad.
