Ki lehet jelenteni, hogy megtörtént a fogyasztási fordulat? A GKI bizalmi indexe januárban kétéves csúcsára emelkedett.
A novemberi kiskereskedelmi adatok alapján már láthatók a fordulat első jelei, ami elsősorban a nem élelmiszer- és az üzemanyag-forgalom havi alapú növekedésének köszönhető. A nem élelmiszerszegmensen belül az előző hónaphoz képest jelentősen bővült a ruházati boltok, valamint a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma, az utóbbi feltehetően összefügg a lakáspiacon megkezdődött élénküléssel is, mivel a tavalyi év utolsó hónapjaiban mind a lakáspiaci tranzakciók, mind a lakáshitel-kihelyezések, mind az építési engedélyek javulást mutattak.
Ezt a decemberre előrehozott minimálbér- és bérminimum-emelések, valamint a széles körű, két számjegyű bérmegállapodások, nem utolsósorban a pedagógusbérek kiemelkedő növekedése is támogathatja. A javuló körülményeket tükrözik a fogyasztói felmérések is, ami arra utal, hogy az óvatossági motívum is elkezdhet enyhülni, szintén támaszt adva a fogyasztási fordulatnak, illetve a helyreállításának.
A többi konjunktúramutató is alátámasztja a lakossági optimizmust?
A Századvég és a Nézőpont Intézet egymástól független, és némileg eltérő kérdéseket tartalmazó felmérései is megerősítik, hogy javul a fogyasztói bizalom,
amely már közelíti a háború kitörése előtti szinteket.
A Századvég kutatása szerint markánsan javult az inflációs folyamatok megítélése, a gazdasági környezeté, valamint az anyagi helyzeté. Kedvező, hogy érdemben javultak az előretekintő kérdésekre adott válaszok. A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer kutatása szerint szeptemberről decemberre nőtt a háztartások átlagos jövedelme, és 21 százalékról 51 százalékra ugrott azon háztartások aránya, amelyek növekvő jövedelemre számítanak.
Ugyanakkor jócskán megnövelték megtakarításaikat, illetve csökkentették a megtakarításaikból felhasznált összeget, ami a továbbra is jelen levő óvatossági motívumra utal, bőven van tehát mozgástér a fogyasztás növelésére, és tennivaló az óvatos magatartás enyhítésére.
Minek köszönhető ez a hirtelen javulás (a GKI szerint a felmérések kezdete óta nem történt ekkora), ez folytatódhat a jövőben is?
Számottevően javult a lakosság elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzete, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásai, jóval kedvezőbben látják az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét, valamint a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját forrást. Mindebben pedig az eredményes és hatékony kormányzati intézkedéseknek is szerepük volt, gondolhatunk akár az online árfigyelőre vagy éppen a kötelező akciózásra.
A javuló válaszok ugyanis egyértelműen összefüggésben lehetnek az infláció érzékelhető enyhülésével, sőt egyes termékek esetén árcsökkenésével, az előrehozott minimálbér-emelésekkel, a széles körű, két számjegyű bérmegállapodásokkal, valamint a kiemelkedő mértékű pedagógusbér-emeléssel. Mivel az infláció alul-, a bérnövekedés üteme ezzel szemben felülmúlhatja a várakozásokat, a reálbérek idei növekedése pozitív meglepetést okozhat, ami tovább javíthatja a fogyasztói bizalmat.
A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet mikor állhat helyre?
A helyreállásnak már látszanak az első jelei, azonban tetemes mértékű visszaesést kell ledolgozni. A reálbérek idei érezhető mértékű javulásával és a fogyasztói bizalom erősödésével azonban folytatódhat, sőt akár kissé gyorsulhat is a helyreállás, amihez a háztartások pénzügyi vagyonának elmúlt év során látott növekedése is támaszt adhat. Mivel egyes nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlása többségében hitellel történik, az idén várható érdemi kamatcsökkentések is hozzájárulhatnak a helyreállás fokozódásához.
Mikor jelenhet meg a kiskereskedelmi, ipari és építőipari adatokban a fogyasztói bizalom javulása?
Először a kiskereskedelemben jelenik meg a fogyasztói bizalom javulása, aminek az első jelei már látszanak. Az ipari termelés komplexebb, mivel az ipar beruházási javakat is termel, valamint külpiacokra is szállít. A fogyasztás, a belső kereslet javulása, a kormány célzott kamattámogatásai, a várható kamatcsökkentések a beruházási fordulatot támogatják, azonban a beruházások kivitelezése időigényesebb folyamat.
A főbb exportpiacaink gyengélkednek, így rövid távon az új exportkapacitások üzembe helyezésétől várható a piaci részesedésünk növekedése, középtávon a főbb exportpiacainkon is javulás várható a reálbérek – a hazainál kisebb mértékű – fordulatával, és az európai, valamint amerikai jegybankok várható kamatcsökkentéseinek hatására.
A hazai kamatok csökkentésével és az önkéntes kamatplafon bevezetésével már látszanak a fordulat jelei a lakáspiacon is, mind a hitelkihelyezések, mind a lakás adás-vételek, mind az építési engedélyek élénkültek a tavalyi első fél évben látott mélypontokhoz képest.
Ez a folyamat tovább erősödhet az önkéntes kamatplafon idei év eleji, további mérséklésével, a piaci kamatok csökkenésével, a bankok közötti verseny fokozódásával.
A reálbérek növekedési fordulata és a fogyasztói bizalom javulása szintén támogatja a lakásépítéseket. A lakásépítések azonban az építőipar szűk 20 százalékát teszik ki, így a versenyszféra, az ingatlanfejlesztők építkezéseinek élénkülése is szükséges. Ehhez szintén a kamatok csökkentése, a fogyasztói után az üzleti bizalom javulása adhat támaszt. Az uniós források lehívása pedig közvetlenül és közvetve hozzájárulhat az építőipari fordulathoz.
