Így verte kenterbe Magyarország Ausztriát autópályák terén – térképen az elmúlt harminc év fejlődése

Közel hatvan évvel ezelőtt, 1965. április elsején adták át Magyarország első autópálya-szakaszát, a mai napig hazánk legforgalmasabb M1-es és M7-es, közös fővárosi bevezetőjét. Bár az országot a hetvenes években egyszerre árasztották el az autók, és szaporodtak gomba módra a közúti felüljárók Budapesten, a motorizációból alig érzett valamit a vidék. Hiába épült meg 1990-re az M5-ös Kecskemétig, az M3-as Füzesabonyig, az M1-es Győrig és a M7-es autópálya a Balatonig, mintegy 340 kilométer hosszan, a nyugati országok ez idő alatt sokkal látványosabb fejlesztéseket vittek végbe, ami természetesen óriási versenyhátrányt okozott a rendszerváltás hajnalán az országnak, és főleg a vidéknek. Csak hogy egy számmal illusztráljuk: a szocialista rendszer utolsó éveire, egészen pontosan 1987-re, amikorra Magyarország fejlettségben jelentősen eltávolodott Ausztriától, idehaza 100 ezer lakosra vetítve 2 kilométer autópálya jutott, ugyanez a szám nyugati szomszédunknál ugyanekkor 18 kilométer volt.

A magántőke és a 2000-es évek fejlesztései

Bár a kilencvenes években új fejezet kezdődött a hazai autópálya-építések terén, hiszen 1996-ban elérte az országhatárt az első gyorsforgalmink, az M1-es, és  1994-re kiépült az M0-s autóút a teljes déli szektorban, a rendszerváltás követő évtized így sem hozott áttörést. Ebben leginkább a pénzszűke játszotta a szerepet, az állam ugyanis folyamatosan forráshiánnyal küzdött, ezért egyedüli megoldásként a magántőke jöhetett szóba, pontosabban a PPP-konstrukció. Az előnytelen szerződések, amelyekkel megépült az M5-ös, majd később az M6-os autópálya, óriási károkat okoztak a költségvetésnek. Az 1994 és 2008 között megkötött sztrádakoncessziókon keresztül több száz milliárdot bukott az állam. Milliárdok ide vagy oda, a 2000-es években ezzel együtt óriási fejlődésen ment keresztül a magyar gyorsforgalmi hálózat:

• az M5-ös autópálya 2006-ban érte el Röszkét és a szerb–magyar határt (másodikként a hazai gyorsforgalmik között),
• az M3-as autópálya 2007-ben Nyíregyházát kötötte be a hazai hálózatba,
• az M8-as autópálya nyúlfarknyi szakasza ugyancsak 2007-ben épült ki a dunaújvárosi híddal,
• az M7-es autópálya 2008-ban csatlakozott az országhatárhoz Letenyénél,
• az M0-s autóút keleti és északi szektora szintén 2008-ra készül el,
• az M30-as 2004-ben érte el Miskolcot,
• az M6-os és M60-as autópályák pedig 2010-ben Pécset is rákapcsolták az országos hálózatra.

Bár az utóbbi ezekben a napokban épül ki az országhatárig, az autópálya létjogosultságát a megépítése óta is rengeteg vita övezi. A forgalomszámlálási adatok alapján ugyanis kérdéses, hogy indokolt volt-e autópályaként megépíteni, főleg, hogy a Szekszárd alatti szakaszon a tízezret sem éri el a napi gépjárműszám. Akár volt értelme, akár nem, ettől még tény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 és 2010 között 555 kilométerről 1477 kilométerre nőtt az autópályák hossza Magyarországon.

Zalaegerszeg kivételével az összes megyeszékhelynek van már autóútja

A 2010-es évek aztán sok szempontból szemléletmódbeli váltást hoztak, egyrészt az állam autópályák helyett sokkal inkább az alacsonyabb műszaki tartalmú, így kisebb kiadással és karbantartással járó autóutakat, illetve kiemelt főutakat priorizálta. Másrészt a kormány elsősorban a megyeszékhelyeket és nagyobb városokat akarta bekötni a gyorsforgalmi hálózatba, javítva ezzel is a vidéki kistérségek megközelítését. Ami 2024-re lényegében sikerült is, köszönhetően olyan autóutaknak, mint az M4-es, M44-es, M85-ös, M86-os vagy M25-ös:

Ezzel mára csak egyetlen megyeszékely maradt autóút nélkül, ez pedig Zalaegerszeg, melynek az országos hálózatba való bekapcsolása az M76-os gyorsforgalmival valósulhat meg, ami egyébként minden idők egyik legdrágább fejlesztése lehet Lázár János építési és közlekedési miniszter szavai szerint.

Magyarország már több gyorsforgalmival rendelkezik, mint Ausztria

Habár Magyarország gazdasági fejlettsége még mindig messze van Ausztriáétól, a gyorsforgalmi utak terén már nincs szégyenkeznivalónk. Az Eurostat legutóbbi, 2021-es adatai szerint, amíg nyugati szomszédunknál 1749 kilométer autópálya szolgálja az autósok kényelmét, addig hazánkban 1850 kilométeren épült ki. A valós szám azonban ennél is több lehet, egyrészt azóta több szakaszt átadtak, másrészt rengeteg olyan kiemelt főút van hazánkban, amely ezekben a statisztikai adatokban nincs benne.

Ebben az adatban benne van például az autóútnál alacsonyabb műszaki paraméterű, de szintén 110 kilométer per órás sebességet lehetővé tevő négysávos 67-es, 21-es vagy a nemrégiben átadott 83-as és 37-es főút. De említhetjük a szintén osztott pályás 8-as főutat Veszprém és Székesfehérvár között, amely ugyancsak az elmúlt évtizedben készült el.

De még mindig van hova fejlődni

Lehet persze vitatni, hogy mekkora gazdasági haszna van az autópályák építésének, mindenesetre sokatmondó, hogy a nyugat-európai fejlett államok – Belgium, Hollandia vagy Németország – még mindig másfél-kétszer, akár háromszor sűrűbb autópálya-hálózattal rendelkeznek, mint Magyarország.

Míg hazánkban ezer négyzetkilométerre 20 kilométer autópálya jut, addig ez a szám Németországban 37, Dániában és Spanyolországban pedig 31 kilométer. A sűrűn lakott Benelux államokban eközben egészen extrém szám jön ki: Belgiumban 58, míg Hollandiában 67 kilométer. Hogy az utóbbit érzékeltessük, Hollandia kevesebb mint feleakkora területen fekszik, mint Magyarország, mégis közel 1000 kilométerrel több autópályával bír (összesen 2790 kilométerrel).

Újra magántőke, jobb feltételekkel

A magyar gyorsforgalmi úthálózatnak tehát még mindig van hova fejlődnie, területarányosan az ország még ezer kilométert simán elbírna. Ha egyelőre ennyi nem is fog megépülni, 272 kilométer biztosan, legalábbis a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tervei alapján. Így az M0-s alternatívájának majdan számító M200-as, M81-es, valamint a most is épülő M4-es mellett az M34-es, illetve M49-es szintén a koncessziós társaság tízéves tervének része, ahogy a M1-es, M3-as és M7-es autópályák jövőre induló bővítései is.