BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Képtelen követni Budapest fejlődését az EU – a többi magyar régió viszont sehol sincs

A hazai fejlesztéspolitika elmúlt húsz évét tárgyaló konferencián a közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar fejlesztéspolitika ugyan a felzárkóztatásra koncentrál, de nincs válasza arra, hogy miként tegyen valóban versenyképessé. Budapest az EU-átlag 156 százalékával fejlődik, ugyanakkor Magyarország többi régiója messze nem ilyen lendületes, a Nyugat-Dunántúlon pedig mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása, főleg Ausztriába.

A magyar fejlesztéspolitikának nincs válasza arra, hogy potenciálisan versenyképes régiókat miként tegyen valóban versenyképessé – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Századvég és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett konferencián. Budapest ugyanakkor száguld, még az Európai Unió átlagához képest is.

Navracsics Tibor ismertette az adatokat: Budapest az EU-átlag 156 százalékával fejlődik, a többi régiónk messze nem ilyen lendületes / Fotó: Gregus Bertalan

A hazai fejlesztéspolitika elmúlt 20 éve címet viselő szakmai rendezvényen az EU-s források felhasználásáért is felelős miniszter kiemelte, hogy Budapest az Európai Unió átlagának 156 százalékával fejlődik, amely érték ráadásul egyre gyorsuló, hiszen 2014-ben még „csak” 129 százalék volt.

A fővároson kívüli régiók ugyanakkor sokkal lassabban zárkóznak – ha egyáltalán.

Budapest száguld, a többiek egy helyben toporognak

Példaként említette, hogy a Dél-Dunántúl, az Alföld, Pest vármegye és Észak-Magyarország felzárkóztatandó területek, és habár az Észak-Dunántúl dinamikusan növekvő régió volt, mostanra megtorpant.

„Ha erre nem találunk választ, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez” – mutatott rá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki szerint a másik esetleges kudarclehetőséget a meglévő belső perifériák, a városhiányos térségek jelentik:

Egy város a térségében gazdasági motor, de Magyarországon nagyon sok olyan, városi címet viselő település van, amelynek nincs térségi kisugárzása.

Program a Dél-Dunántúlnak

Elindítanak egy, a Dél-Dunántúlra vonatkozó nagytérségi fejlesztési programot, mert az elmúlt harminc évben ez a terület volt az, amely a magyar régiók között is a legrosszabb növekedési trendet mutatta.

„A Dél-Dunántúlra oda kell figyelni, de közben nem szabad elfelejteni az észak-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régiót, mert teljesítményük látszólag figyelemre méltó, ugyanakkor évek óta egy helyben toporognak, nincs dinamikus növekedés ezeken a területeken” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

A fővároson kívüli régiókban sok a tennivaló / Fotó: Gregus Bertalan

A Nyugat-Dunántúlon mindennapi probléma a munkaerő elvándorlása: a képzett és a kevésbé képzett munkaerő is tömegével megy át Ausztriába vagy Dél-Németországba, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények.

Az EU öt legélhetőbb országa közé kell kerülnünk

Navracsics Tibor elismételte korábban már ismertetett véleményét, miszerint kiemelten fontos, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön, és ez régóta ismert kormányzati cél is.

Elmondta még azt is, hogy a következő húsz évben lesz egy olyan időszak, amikor átmenetileg nőnek a területi különbségek, de bízik abban, hogy ezt követően megindul egy dinamikus felzárkózási folyamat.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.