Berúgta az ajtót a mesterséges intelligencia: a hazai cégeknek is muszáj lesz alkalmazniuk
A mesterségesintelligencia-technológia hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, míg általános hazai ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása – derült ki a hatóság közleményéből.
Mint írták, a magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést.
Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, illetve az, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek, ennek ellenére a tartalomkészítő oldal hisz az MI-megoldásokban, a szakértők pedig kifejezetten pozitívan nyilatkoznak róla – fűzték hozzá.
Úgy folytatták, hogy a magyar munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai:
az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna.
Egy-két éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is, sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak.
A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik, és ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni – tették hozzá.
A kutatás szerint a szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat, és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek, körülbelül tizenöt százalékuk alkalmanként, mintegy három százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát.
Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: negyven százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik – írták.
A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – áll a kutatásban.
A válaszadók várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat – állapította meg a kutatás.
Kiakadt Scarlett Johansson, hangot vált az OpenAIA startup hangasszisztense kísértetiesen emlékeztet a színésznő hangjára az Ő című filmből. |
