BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erősödnek a középbirtokok a magyar mezőgazdaságban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jelentős eltolódás következett be az elmúlt tíz évben a hazai agrárgazdaság birtokszerkezetében: a legnagyobb arányban a 100 és 300 hektár, majd ezt követve az 500 és 1000 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságok száma bővült. A legkisebb és a legnagyobb méretkategóriában pedig folyamatos a csökkenés, a középbirtokok erősödnek.

A hazai mezőgazdasági területből a 100 és 300 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságok használják a legnagyobb részt, 1,4 millió hektárt, ami a teljes terület 28 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint 2013-hoz képest ez a méretkategória bővült a legnagyobb, 47 százalékos. Ennek kicsit több mint a felét, 719 ezer hektárt művelnek az 500 és 1000 hektár közötti területen gazdálkodók, és a többivel összevetve ez a második legnagyobb területet elfoglaló méretkategória, amelyben szintén dinamikus területnövekedés figyelhető meg.

E54P91912020.06.27. PécsLöffler Mihály kiskertjében kacsolja és permetezi a szőlőt.Fotó: Löffler Péter lpDunántúli Napló2020.06.27. PécsLöffler Mihály kiskertjében kacsolja és permetezi a szőlőt.Fotó: Löffler Péter, középbirtok, középbirtokok   lpDunántúli Napló
A szőlőtermelőknél a középbirtokok kategóriájába kisebb területeket sorolnak, mint a szántóföldi növénytermesztőknél / Fotó: Löffler Péter

A gyümölcsösök és a szőlő, valamint a gyepterületek esetében eltérő birtokszerkezet figyelhető meg: előbbiek esetében 2023-ban a legnagyobb területet a 20 és 50 hektár közötti gazdaságok használták, míg a gyepterületeknél a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok domináltak.

A 2013-as birtokszerkezethez képest a két legkisebb (a 0–1 és az 1–5 hektár) és az 1200 hektárnál nagyobb legnagyobb méretkategóriában figyelhető meg folyamatos csökkenés. Nem is akármilyen gyors ez a változás, hiszen az előző, 2013-as adatfelvételnél még az 1200 hektár feletti mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok használatában volt a legtöbb terület a közel 1,1 millió hektárral. Azóta azonban 2023-ra ez a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott. 

Szintén harmadára csökkent az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók használatában lévő terület, amely így az összes mezőgazdasági földek mindössze 0,2 százalékát adta.

Szakértők szerint a jellemző birtokméretek alakulásában szerepet játszhattak többek között az átalakított támogatások és a jogszabályi környezet is. Így a 2013-as földtörvény, amely 300 hektárban határozza meg a földszerzési maximumot és 1200 hektárban a birtokmaximumot.

A szántóterületek átlagos birtokméretei folyamatosan emelkedtek az utóbbi években: 2023-ban átlagosan 29 hektár volt, ami 2020-hoz képest 14, a 2013-ban mért értéknél pedig 45 százalékkal nagyobb. A folyamatot jól jelzi az is, hogy a medián értéke 5 hektár volt 2023-ban, míg 2020-ban 4, 2013-ban pedig 2,4 hektár. Az átlagos szántóterületekben jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A legtöbb szántóterületet művelő gazdaság Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben található 17,8 ezer, illetve 17,3 ezer hektárral, azonban átlagos területük az országos értéknek csak a kétharmada, illetve fele (67 és 49 százalék). Kiterjedt birtokok Fejérben, valamint Vas, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben találhatók átlagosan 47-49 hektáros méretekkel.

Az egyéb művelési ágaknál szintén megfigyelhető a koncentrálódás folyamata:

  • a gyepek átlagos területe 13,6-ről 14,7 hektárra,
  • a gyümölcsösöké 1,9-ről 3,4 hektárra,
  • a szőlőké pedig 1,0-ről 2,2 hektárra nőtt tíz év alatt.

A gyepgazdálkodásban a legnagyobb területeket Hajdú-Bihar vármegyében használták, átlagosan 27 hektárral, a gazdálkodók számát tekintve azonban Bács-Kiskun a kimagasló, itt kaszálással és legeltetéssel több, mint 8,4 ezren foglalkoztak, ami az országos érték 16 százaléka. Nincs változás abban, hogy

a gyümölcstermesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe koncentrálódik,

az e művelési ágban gazdálkodók közül 7,7 ezren művelik itt ültetvényeiket, ami az összes gyümölcstermelő közel harmada. A gyümölcsösök területe az országosnál nagyobb, 4,2 hektár.

A szőlőművelésben megfigyelhető, hogy Heves és Bács-Kiskun vármegyékben az országos érték kétszeresét meghaladó az átlagos, 5, illetve 4,8 hektár. A gazdaságok számának megoszlása ennél valamivel kiegyenlítettebb: Veszprémben és Borsod-Abaúj-Zemplénben végzi tevékenységét a gazdaságok 14, illetve 11 százaléka, a felsorolt négy vármegyében működik a szőlőtermesztő gazdaságok 48 százaléka.

A gyümölcstermelők fele hamarosan kiszállhat a gazdálkodásból
Csökkenő gyümölcstermő területtel számolhatunk a következő években – derül ki a FruitVeB és az agrárkamara által közzétett elemzésből. Az ágazat széles körű fejlesztésre szorul, mert a termelési színvonal több évtizedes lemaradásban van, a gyümölcstermelők nagy hányada nem bírja a versenyt.



 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.