Agrárátalakulás: kihullanak a kicsik a termelésből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKevesebb agrárgazdaság működött 2023-ban az országban, mint három évvel korábban: a KSH adatai szerint a tavalyi összeírás alapján június 1-jén mintegy 198 ezer gazdaság termelt, ami 2020-hoz képest 18 százalékos csökkenés. Egy évtizedet visszamenve az időben még látványosabb a visszaesés, 2013-hoz viszonyítva ugyanis a mértéke 33 százalékos, azaz 99 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet. A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, az agrárátalakulás jele pedig ebben az esetben az átlagos birtokméret és állatlétszám bővülése.
Érdekes, hogy vármegyei bontásban csak Veszprém volt kivétel, itt 3,2 százalékos gazdaságszám-növekedést mértek, miközben a legnagyobb, 26 százalékos visszaesés Somogy megyében volt. A keleti tömbben, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében szintén jelentős, 24 százalékos csökkenés figyelhető meg.
A növénytermesztő gazdaságok számának alakulásán egyszerre érzékelhető, hogy az elmúlt évtizedben jó helyzetben voltak, illetve az, hogy az elmúlt években a gabonatermés és a -piac is kedvezőtlenül alakult számukra. A 2020-as adathoz képest ugyanis 5,8 százalékos a csökkenés, de 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora mértékű növekedés tapasztalható.
Feladják az állattenyésztők
Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el: három év alatt közel a felére, tíz év alatt pedig a negyedére zsugorodott. Ennek okát elsősorban abban látják az elemzők, hogy az állattartók helyzetét az uniós támogatáspolitika nehezítette, az ugyanis elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett. Emellett az ágazatot a vissza-visszatérő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.
A legnagyobb veszteséget Szabolcs-Szatmár-Bereg szenvedte el, ahol 2020-hoz képest 60 százalékkal csökkent az állattartó gazdaságok száma.
A felmérés idején a növénytermesztő gazdaságok aránya Heves vármegyében volt a legnagyobb, 82, míg az állattartóké Nógrádban, 23 százalékkal.
Az arányeltolódás folytatódott:
- a növénytermesztő gazdaságok 73,
- az állattartó gazdaságok 14,
- a vegyes gazdaságok 7,9 százalékát adták az összes gazdaságnak.
(A 100 százalékhoz képest a különbséget a nem besorolható gazdaságok jelentették.)
A kicsik eltűnnek, a nagyok erősödnek – zajlik az agrárátalakulás
A legkisebb, 4000 eurónál kevesebb, a termelői árakból számított, úgynevezett standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. A 4 és 8 ezer euró közötti kibocsátással rendelkező gazdaságok száma ugyancsak mérséklődött, itt 28 százalékos volt a visszaesés.
Ezzel szemben a három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma nagyot nőtt a vizsgált időszakban.
Figyelemre méltó a 100 ezer és 500 ezer euró közötti termelési értékkel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres, 135 százalékos bővülése. Ezek a változások jócskán átalakították a gazdaságszerkezetet: míg 2013-ban a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaságok az összes gazdaság 80 százalékát tették ki, 2023-ra ez az arány 61 százalékra csökkent, ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről 27 százalékra emelkedett. A termelés koncentrációját jól mutatja, hogy bár a gazdaságok 47 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozott 2023-ban, a kibocsátás 45 százaléka a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságokban összpontosult, amelyek gazdaságszámot tekintve mindössze 1,1 százalékos arányt képviseltek.
A legerőteljesebb koncentráció az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg: az előbbieknél a gazdaságok 78 százaléka a legkisebb méretkategóriába tartozik, míg a termelési érték 87 százalékát a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategória adja.
A növénytermesztési ágazatok az állattenyésztésieknél kevésbé koncentráltak.
A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok 39 százaléka esik a legkisebb kategóriába, de a termelési érték 65 százalékát a 15 ezer és 500 ezer euró közötti termelési értéket előállító közepes és nagy gazdaságok adják. A koncentráció következtében a teljes mezőgazdaságban az egy gazdaságra jutó termelési érték 40,2 ezer euróra, majdnem két és félszeresére nőtt 2013 és 2023 között. A legnagyobb bővülés az állattartásra, valamint a kertészetre szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg.
Menekülnek a gazdálkodók az állattartásból
Minden szinten zsugorodott tavaly a hazai állattenyésztés: az állomány csökkenésénél is intenzívebb volt a tenyésztők elvándorlása.
