Lehullt a lepel: ezt adja nekünk a kormány a 2025-ös költségvetéssel

Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös költségvetést a magyar kormány, a dokumentum hétfő délután már elérhető a parlament honlapján. Varga Mihály pénzügyminiszter délelőtt az Országházban tartott prokotolláris sajtóeseményen a jövő évi büdzsét az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte, miután Donald Trump győzelme és az európai belpolitikában elindult változások után szerinte jó esélyünk van arra, hogy a világ a béke irányába mozduljon el, ami a magyar gazdaság számára is lehetőségeket rejt. Idén szakított azzal a tízéves gyakorlatával kormány, hogy tavasszal fogadja el a jövő évi költségvetést, helyette megvárta az amerikai elnökválasztás eredményét, amiről Varga csak annyit mondott, „optimisták voltunk, hogy ki nyerheti meg”.

Ezek a 2025-ös költségvetés sarokszámai

A kormány a jövő évi költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedés és 3,2 százalékos infláció mellett, 4122,9 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal tervezte meg. Bár utóbbi összegszerűen magasabb az idei előirányzatnál, az EU-ban az eredményszemléletű deficitnek van valójában jelentősége, ezt pedig a GDP 4,5 százalékáról 3,7 százalékára szorítaná le a Pénzügyminisztérium. Ami a költségvetés két oldalát illeti: 

A kabinet várakozásai szerint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP 2025-ben 88 ezermilliárd forintra fog emelkedni, ami azt is jelenti, hogy ha tartani tudja a kormány a terveit, akkor az államadósság jövő év végén a GDP 72,6 százaléka lehet.

Egyébként Varga Mihályt az újságírók is kérdezték arról a délelőtti sajtóeseményen, hogy mennyire megalapozottak ezek a számok. Azt mondta, szerinte a politikai elemzők és a nemzetközi hitelminősítők jóslatai is igazolják a kormányzati várakozásokat. „Ezek a visszajelzések is azt mutatják, hogy a 3,4 százalékos növekedési pálya megalapozottnak tekinthető.”

Több mint nyolcszázmilliárddal nagyobb összeg jut oktatásra és egészségügyre

Érthető okokból minden évben a legnagyobb figyelem a különböző területek közül az oktatást és az egészségügyet érintik. Bár rengeteg kritika éri a kormány amiatt, hogy alulfinanszírozott a két ágazat, a valóságban az elmúlt években volt már jelentősebb forrásbevonás mindként területen. Az orvosok bérrendezése korábban lezajlott, idén a pedagógusok következtek, a bérfejlesztésük pedig jövőre tovább folytatódik.

A tetemes növekedés annak is köszönhető, hogy a tavaly nyáron elfogadott költségvetésbe még nem volt betervezve a pedagógus-béremelés. Csak az év utolsó napjaiban derült ki, hogy a kormány megkapja rá a forrásokat az uniótól. A Belügyminisztérium fejezetében:

1. a köznevelési célú humán szolgáltatásokra a tavalyi 399,6 milliárd után ezúttal 532,6 milliárd lett betervezve. 
2. Megjelent önálló jogcímen a „Tanári Béremelési Alap 2026”, amelyre 190 milliárdot szán a kabinet. 
3. Ezenfelül nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 531,5 milliárdot terveztek be, ez az idei előirányzatnál 80 milliárddal magasabb összeg. 
4.  A Klebelsberg Központ személyi kiadásai 603 milliárdról 819,1 milliárdra emelkednek.

Az egészségügyre 2025-ben összesen 3717 milliárd forintot szánt a kormány, ezen belül 

• a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek személyi kiadásaira 782 milliárdot,
• a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek egyéb működési kiadásaira pedig 392,3 milliárdot.

A Belügyminisztérium fejezetének előirányzata a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatban összesen mintegy 750 milliárd forinttal emelkedik az ideihez képest. 

Állandósul a 13. havi nyugdíj, megszűnik a rezsivédelmi alap

Fontos változás a jövő évi büdzsében, hogy megszűnik a rezsivédelmi alap, így a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül, itt a 2024. évi 917 milliárd forintos előirányzathoz képest 880 milliárd forinttal számol a kormány. De nemcsak a rezsikiadásoknál, hanem a nyugdíjaknál is fontos változás történik, amellett, hogy 3,2 százalékkal, azaz inflációval megegyező mértékben emelkednek a nyugdíjak, a kabinet állandósítja a 13. havi nyugdíjat.

Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is külön jogcímen jelenik meg a 13. havi nyugdíj, csak ez az egy tétel 487 milliárdos kiadást jelent az államkasszának. De a Nők 40 program és az özvegyi nyugellátások is hatalmas összeget tesznek ki: az előbbire 490 milliárdot, az utóbbira 534 milliárdot szán a 2025-ös költségvetésből a kabinet. Ezzel a nyugdíjkassza már 7200 milliárd forintnál jár.

Brutális mértékben nőtt meg a Honvédelmi Minisztérium fejezete

Az elmúlt évek nagy nyertese a honvédelem, aminek köszönhetően Magyarország azon kevés tagországok egyike a NATO-n belül, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó, 2 százalékos GDP-arányos célkitűzést. 

Bár azt rögtön hozzá kell tenni, ez egy technikai megoldás eredménye, a honvédelmi alap kiadásai ugyanis átkerültek a HM fejezetébe. A honvédelmi alap, amely idén 1300 milliárdot tett ki, korábban a rezsivédelmi alappal együtt el lett különítve az egyes minisztériumi fejezetektől. Ha színtisztán a védelmi kiadásokat nézzük, akkor jövőre 1753 milliárd forintot fordít erre a célre a kormány, ráadásul a haderőfejlesztés továbbra is erőteljesen zajlik. Erre utal, hogy a Magyar Honvédség beruházásai több mint 500 milliárdot tesznek ki 2025-ben.

Ekkora áfabevétele lehet a büdzsének jövőre

A legnagyobb talányt idén az áfabevételek jelentik az államháztartás számára, amelyek tavaly is közel 1000 milliárddal maradtak el attól, amit a kormány betervezett a büdzsébe. A magas infláció okozta óvatossági motívum azonban még mindig jelen van a fogyasztók körében, ezt mutatják a hónapról hónapra beérkező államháztartási adatok, még ha reálértéken már nőnek is az áfabevételek.

Szintén meghatározzák a költségvetés bevételi oldalát a személyijövedelemadó-befizetések, amiből a 2024-es 4475 milliárd előirányzat után jövőre már 4905 milliárd forintot vár a kormány.

A gazdasági szervezetek befizetései közül:

•  a legnagyobb tétel a társasági adó, amelyből 1285,5 milliárdot tervezett be a szaktárca, 130 milliárddal többet, mint idén,
• A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 2025-ben szinte ugyanannyi, mint az idei terv, 253,4 milliárd forint. 
• Kisvállalati adóból, azaz a kivából 2025-ben 257,8 milliárd bevétellel számol a kormány, ami 30 milliárdos növekedés egy év alat.
• Az energiaágazat befizetéseinek előirányzata 296,7 milliárd forint, ez 13,3 milliárd forinttal kevesebb a 2024-es várhatónál.
• Útdíjakból 663 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
  Érdemes szemügye venni a pénzügyi tranzakciós illetéket is, amelyből 589,3 milliárd forint, mintegy 240 milliárd forinttal több lett betervezve a jövő évi költségvetésbe, mint az ideibe. A különadóknál fontos változás, hogy megszűnik a légitársaságok különadója, illetve elkezdik csökkenteni a távközlési cégek és a gyógyszergyártók különadóját.

Rengeteg beruházás jön 2025-ben, elindulnak a vasútfejlesztések

Ami a felhalmozási, azaz a beruházási és fejlesztési kiadásokat illeti, uniós forrásból összesen 3718 milliárddal számol a kormány, míg hazai forrásból 3087 milliárd forinttal. 

1. A hazai források között az egyik legnagyobb tétel a Magyar Honvédség beruházásai, ezekre összesen 534,9 milliárd lett elkülönítve.
2. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítására jövőre 196,5 milliárdot szán a kormány.
3. A Paks II. beruházásra 150 milliárdot.
4. Állami közútfejlesztési beruházásokra 88,5 milliárdot tervez.
5. A térségi fejlesztési feladatok 115 milliárd forintos előirányzattal jelennek meg.
6. A költségvetési szerveknél összességében 812,6 milliárd forint lett elkülönítve felhalmozási célú kiadásként.

Hogy pontosan milyen beruházások fognak megvalósulni, nem tudni és ez nem derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból sem, ahol mindössze annyi szerepel, hogy "nemzetközi szerződéseken alapuló vasúti fejlesztések", Erre 196 milliárd forint szán a szaktárca.

Ami az uniós forrásokat illeti, a Vidékfejlesztési programra 460 milliárdot, TOP Pluszra 264 milliárdot, RRF-re pedig 424,4 milliárdot szán elkölteni a kormány 2025-ben.

A kkv-k is megtolja jövőre a kormány

A kormány 21 pontos gazdasági akciótervének egyik fontos eleme a kkv támogatása, ami a Demján Sándor Program elnevezést kapta. És úgy tűnik, hogy erre tényleg ott lesznek a források a büdzsében: 2025-ben Ginop Pluszból 483 milliárd forint lett betervezve, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében megjelent 323,8 milliárd forintos összeggel a Széchenyi-kártya program előirányzat. Emellett a tárca költségvetéséből a kkv-k beruházásaira is jut 50 milliárd, illetve turisztikai fejlesztésekre 64,2 milliárd forint.

A mérséklődő kamatkiadások segítik a hiány lefaragását, alacsony a tartalék

A költségvetés mozgástere és a hiány lefaragása szempontjából a legjobb hír, hogy jövőre jócskán csökkennek az állam kamatkiadásai, de nem nominálisan, ugyanis még 2025-ben is 3836 milliárdot tesznek ki. Ennek ellenére eredményszemléletben a GDP 4,9 százalékáról 3,8 százalékára mérséklődnek az állam kamatterhei. Az más kérdés, hogy a költségvetés továbbra is kifeszített lesz, legalábbis a tartalékok alapján biztosan. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában mindössze 100 milliárd forint szerepel, ami az idei előirányzatnak (220 milliárd) kevesebb mint a fele, ez pedig elmarad a hatályos szabályoktól, ami a kiadási főösszeg arányában legalább 0,5 százalékos értéket ír elő.