Madárinfluenza: veszélyben a libamáj és a kacsamáj?
Október 1-jétől több mint 150 madárinfluenza-kitörést regisztrált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – derül ki a hatóság honlapjáról. Az elmúlt évekhez képest a mostani jóval nagyobb területi kiterjedésű járvány, rendkívül agresszív a vírus, és olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Eddig sokkal koncentráltabb volt a járvány megjelenése, az volt a jellemző, hogy Bács-Kiskun vármegyében volt egy jól meghatározható zóna, ahol nagy a baromfisűrűség. Most pedig olyan vármegyékben is megjelent, ahol korábban nem, vagy ilyen széles érintettséggel nem – utalt a minap bejelentett Baranya és Tolna vármegyei esetekre, amelyekkel együtt már kilenc vármegyét ért el a járvány.
Az október közepétől december közepéig tartó időszakban megszaporodnak a madárinfluenzás esetek, ami jelzi, hogy a vírus terjedésének azért elég jelentős a „vadmadárkötöttsége” – mondta a BTT elnök-igazgatója. A vándorló madarak hozzák-viszik a vírus újabb és újabb mutánsait, akár olyanokat is, amelyek a vadmadarakat nem, de a házi baromfiállományt képesek megfertőzni.
A franciák oltanak a madárinfluenza ellen
Csorbai Attila elmondta azt is, hogy Franciaországban elindult egy madárinfluenza elleni vakcinázási program, a hízott kacsákat oltották, és ezzel gyakorlatilag normalizálták a helyzetet.
Ahogy a francia termelés elindult a rendeződés útján, azzal párhuzamosan szűkültek be azok a piacok, ahová a magyar exportőrök szállítottak.
Az viszont, hogy ezeket a piacokat a keleti vevők majd kompenzálják, a madárinfluenza – vagyis a folyamatos járványkitörések miatti behozatali korlátozások – miatt nem következhetett be. Ezért az vélelmezhető, hogy Magyarországon a hízott kacsa és liba előállítását, így a hízott máj termelését részben járványvédelmi, részben pedig piaci okokból mérsékelni kell.
Az idei madárinfluenza-helyzet súlyosságát az agrártárca is érzékelte, ezért Pásztor Szabolcs országos főállatorvos tovább szigorította a baromfira és más fogva tartott madarakra vonatkozó állategészségügyi szabályokat. November 11-i keltezéssel a vármegyei kormányhivataloknak küldött levelében leírta, hogy
Bács-Kiskunban az elmúlt hetekben drámai mértéket ért el a madárinfluenza-helyzet, és a kitörések elérték a kritikus szintet.
Ezért úgy határozott, hogy a Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye védő- és megfigyelési körzeteiben elrendeli az egészséges, „függeszthető méretű” tömőalapanyag (vagyis a sovány vízibaromfi-állományok) haladéktalan levágását, illetve az életkorukból fakadóan vágásra még alkalmatlan állományok állami kártalanítás mellett történő felszámolását, illetve a hatósági mintavételeket. Ezzel egy időben Csongrád-Csanád vármegye védő- és megfigyelési körzetein kívül eső területein megtiltotta a vízibaromfi-állomány betelepítését, függetlenül a hasznosítási iránytól. Magyarország teljes területére vonatkoztatva pedig megtiltotta a baromfi és már fogságban tartott madarak vásárokba történő bevitelét, illetve a díszmadár- és galambkiállítások megtartását.
Nagy lesz a számla
A szakmabeliek szerint csak ilyen szigorú intézkedésekkel állítható meg, illetve mérsékelhető a vírusfertőzés. A járvány egyébként sokba kerül az államnak, és a mostani hatósági szigornak is lesznek súlyos költségvetési kihatásai is, hiszen most olyan állományokat is leölnek, amelyek a korábbi keretek között „megúszták” volna ezt, és azok után is jár majd kártalanítás. Ez nem kis pénz, hiszen a madárinfluenza miatt kártalanítás címén 2022-ben 19,9 milliárd, 2023-ban pedig 18,1 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből. A tényleges kárt pedig növelik az elmaradt telepítések, amelyek miatt egy-két termelési ciklus kimarad.
