Globális minimumadó: most van baj – Nagy Márton kiállt a nyilvánosság elé

A nemzetgazdasági miniszter első alkalommal képviselte Magyarországot az Ecofin, vagyis a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén. Ezen az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei vesznek részt, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosai is jelen vannak. Nagy Márton rögtön mély vízbe került, hiszen olyan nagy horderejű témák szerepeltek napirenden, mint a globális minimumadó és a NATO-hozzájárulás megemelése.

A magyar csúcsminiszter kedden számolt be a történésekről. „Kezdeményeztem, hogy az Európai Unió és az egyes tagországok alakítsák ki álláspontjukat arról, hogy a globális minimumadót – az USA kilépésének ellenére – be kell-e vezetni. Ez ugyanis teljesen új helyzetet teremt” – fogalmazott a közösségi oldalán.

Szerinte meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi formájában egyáltalán alkalmas lesz-e a globális minimumadó az Európai Unió versenyképességének megőrzésére vagy megerősítésére. Ugyanis el kell kerülni, hogy a nagy multinacionális vállalatok elhagyják az Európai Uniót, és például az Egyesült Államokba vagy más országokba települjenek át.

Nagy Márton kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a magyar vállalkozásokat és a magyar gazdaságot ne érje hátrány.

Globális minimumadó: most van baj

A nemzetgazdasági miniszter aztán az este folyamán videót tett közzé, amelyben részletesen beszámolt az Ecofin üléséről. Ebben azt mondta, hogy három dolgot sikerült elintézni.

• Az első, hogy Magyarország középtávú költségvetési tervét a tanács elfogadta.
• Megtárgyalták a globális minimumadó kérdéskörét. Erre azért volt szükség, mert új helyzet van. 

Az uniós versenyképességük tovább romlik. „Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg európai vállalat elköltözik az Egyesült Államokba. Ezt nem hagyhatjuk” – jelentette ki.

• Utoljára pedig megtárgyalták a honvédelmi kiadások növelésének kérdéskörét is. Erről Nagy Márton ugyancsak fontos információkat osztott meg.

A NATO-kiadás megemelése: így érinti Magyarországot 

Közölte, hogy a NATO valószínűleg GDP-arányosan 3 százalékra fogja emelni a védelmi kiadások szintjét. Jelenleg ez 2 százalék, amit Magyarország teljesít. Ugyanakkor jelentős könnyítés, hogy ha meg kell emelni ezeket a ráfordításokat, az valószínűleg a költségvetési kiadásokba nem fog beszámítani.

Nagy Márton azt is szóba hozta, hogy sokak szerint nem 1 százalékos mozgásteret kell adni a tagállamoknak, hanem magasabbat. Így pedig a referenciaértéknek nem 2 százaléknak kell lennie, hanem meg kell nézni, hogy a háború előtt mekkora volt a honvédelmi kiadásoknak a szintje. Ez nagyobb mozgásteret adna.

A nemzetgazdasági miniszter végezetül bejelentette, áprilisban hozhatnak döntést arról, hogy 1 vagy 2 százalék körül legyen ez az új mozgástér.