
Rendkívüli: nyilvánosságra hozták a teljes amerikai béketervet, így lenne vége a háborúnak Ukrajnában – ezzel befejeződik a Zelenszkij-korszak
Donald Trump elnök 28 pontos ukrajnai béketervének tervezete szerint Ukrajnának további kelet-ukrajnai területekről kellene lemondania, korlátoznia kellene a hadserege méretét, és vállalnia kellene, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz – derül ki az Axios által megszerzett, majd egy ukrán tisztviselő, egy amerikai tisztviselő és egy, a javaslatot ismerő forrás által hitelesített dokumentumból.

Az amerikaiak „agresszív ütemezésben” próbálják rávenni Zelenszkijt a béketerv elfogadására
A tervet Trump megbízottja, Steve Witkoff készítette Marco Rubio külügyminiszter és Jared Kushner, Trump veje bevonásával. Witkoff a tervezetről az orosz küldött, Kirill Dmitrijev véleményét is kikérte. Dmitrijev az Axiosnak azt mondta, optimista, mert „úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják”. Vlagyimir Putyin elnök ugyanakkor eddig nem támogatta nyilvánosan a tervet.
Egy magas rangú Fehér Házi tisztviselő elismerte, hogy a terv „nem könnyű” Ukrajna számára, de szerinte a háborúnak véget kell érnie, mert enélkül Ukrajna valószínűleg még több területet veszít.
Dmitrijevvel való találkozója után Witkoff és Kushner Zelenszkij nemzetbiztonsági tanácsadójával, Rusztem Umerovval is egyeztettek.
Az amerikai hadsereg titkára, Dan Driscoll csütörtökön írásban adta át a tervet Zelenszkijnek.
Bár a terv olyan pontokat tartalmaz, amelyeket Ukrajna korábban következetesen elutasított, Volodimir Zelenszkij elnök nem zárja ki a tárgyalást.
Zelenszkij azt mondta, a terv az amerikai fél „víziója”, nem pedig végleges ajánlat. Hozzátette, Ukrajna világossá tette saját vörös vonalait, és javaslatokat fog tenni, hogy a terv „valóban érdemi” legyen.
A tervezett területi engedmények mellett a dokumentum kimondja, hogy egy esetleges újabb orosz támadás „határozott, összehangolt katonai választ” váltana ki. Azt ugyanakkor nem részletezi, ebben milyen szerepet vállalna az Egyesült Államok.
A terv gazdasági elemeket is tartalmaz:
befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznák Ukrajna újjáépítését, Oroszország visszatérhetne a G8-ba, és az USA–Oroszország hosszú távú együttműködést kötne több ágazatban, például a mesterséges intelligenciában és a bányászatban.
Minden fél amnesztiát kapna a háború során elkövetett cselekményekért – beleértve orosz tisztviselők és katonák háborús bűnök miatti felelősségre vonását is.
A terv azt is előírja, hogy Ukrajna 100 napon belül választást tartson. Zelenszkij korábban jelezte, hogy tűzszünet esetén kész voksolást kiírni.
Az ENSZ ukrán helyettes képviselője, Kristina Gajovisin, megerősítette, hogy készek tárgyalni az amerikaiak és az oroszok által elkészített béketervről. Az ukrán politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
Sosem fogjuk elismerni formálisan vagy más módon az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeket orosz területként. A földünk nem eladó. Ukrajna nem fogad el semmilyen korlátozást az önvédelemhez való jogára vagy a fegyveres erők létszámára és képességeire vonatkozóan. Nem tűrjük el a szuverenitásunk elleni támadásokat sem, beleértve a szuverén jogunkat arra, hogy megválasszuk, mely szövetségekhez kívánunk csatlakozni.
„Bármely valódi békefolyamatnak tiszteletben kell tartania az alapelvet: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és semmit Európáról Európa nélkül"–jelentette ki.
Az Egyesült Államok és Oroszország teljes 28 pontos terve az ukrajnai háború lezárására
1. Ukrajna szuverenitását megerősítik.
2. Átfogó megnemtámadási megállapodás születik Oroszország, Ukrajna és Európa között. Minden, az elmúlt 30 évben fennálló bizonytalanság rendeződik.
3. Oroszország vállalja, hogy nem támadja meg szomszédait, a NATO pedig nem terjeszkedik tovább.
4. Oroszország és a NATO párbeszédet folytat – az USA közvetítésével – a biztonsági kérdések rendezésére, a feszültség csökkentésére, és a jövőbeli együttműködés gazdasági feltételeinek megteremtésére.
5. Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
Megjegyzés: az USA először ajánl hivatalos biztonsági garanciát Ukrajnának.
6. Az ukrán fegyveres erők létszámát 600 000 főben maximálják.
Megjegyzés: jelenleg 800–850 ezer fő, a háború előtt 250 ezer.
7. Ukrajna alkotmányban rögzíti, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz; a NATO alapszabályba foglalja, hogy Ukrajna a jövőben sem vehető fel.
8. A NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
9. Európai vadászgépek állomásoznak majd Lengyelországban.
10. Az amerikai garancia részletei:
– Az USA kompenzációt kap a garancia biztosításáért;
– Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát;
– Ha Oroszország támadja meg Ukrajnát, a válasz egy összehangolt katonai fellépés lesz, és minden szankció visszaáll;
– Ukrajna indokolatlan rakétatámadása Moszkva vagy Szentpétervár ellen a garancia megszűnését jelenti.
11. Ukrajna jogosult az EU-tagságra, és átmeneti kedvezménnyel hozzáfér az uniós piachoz.
12. Globális újjáépítési csomag indul Ukrajna számára:
– Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása;
– Együttműködés az USA-val az energetikai infrastruktúra újjáépítésében;
– Városok, lakóterületek helyreállítása;
– Infrastruktúra-fejlesztés;
– Nyersanyag- és ásványkincs-kitermelés;
– Világbanki finanszírozás.
13. Oroszország visszaintegrálása a globális gazdaságba:
– Szankciók fokozatos feloldása;
– USA–Oroszország hosszú távú gazdasági együttműködés;
– Meghívás a G8-ba való visszatérésre.
14. A befagyasztott orosz vagyon felhasználása:
– 100 milliárd dollár Ukrajna újjáépítésére;
– A profit 50 százaléka az USA-t illeti;
– Európa további 100 milliárdot tesz hozzá;
– A többi befagyasztott vagyon amerikai–orosz beruházási alapba kerül.
15. Amerikai–orosz biztonsági munkacsoport felállítása.
16. Oroszország törvényben rögzíti megnemtámadási politikáját.
17. Az USA és Oroszország meghosszabbítja a nukleáris fegyverzet-ellenőrzési egyezményeket.
18. Ukrajna megerősíti nukleáris fegyvermentes státuszát.
19. A Zaporizzsjai Atomerőművet az IAEA felügyelete alatt indítják újra; a megtermelt áram 50–50 százalékban oszlik meg Oroszország és Ukrajna között.
20. Mindkét fél vállalja kulturális toleranciát elősegítő oktatási programok bevezetését;
– Ukrajna átveszi az EU vallási és nyelvi kisebbségvédelmi szabályait;
– A két ország megszüntet minden diszkriminációt;
– A náci ideológia minden formáját tiltani kell.
21. Területek:
– Krím, Luhanszk és Donyeck de facto orosz területként kerül elismerésre, az USA által is;
– Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén „befagyasztásra” kerül;
– Oroszország visszaad bizonyos további területeket;
– Ukrajna kivonul a jelenleg általa ellenőrzött donyecki területről, amely demilitarizált zónává válik, és Oroszországhoz tartozó területnek ismerik el.
22. Oroszország és Ukrajna vállalja, hogy nem változtatják meg erővel a területi megállapodásokat.
23. Oroszország nem akadályozhatja a Dnyeper kereskedelmi használatát; megállapodás születik a gabonaszállításról a Fekete-tengeren.
24. Humanitárius bizottság alakul:
– Minden fogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül cserére;
– Minden civil fogvatartottat és gyermeket visszaküldenek;
– Családegyesítési program;
– A háború áldozatainak támogatása.
25. Ukrajna 100 napon belül választást tart.
26. Teljes amnesztia minden résztvevőnek a háborús cselekményekért.
27. A megállapodás jogilag kötelező lesz, végrehajtását a „Békek Tanácsa” felügyeli Donald J. Trump vezetésével.
28. A felek megállapodása után azonnal életbe lép a tűzszünet, miután mindkét oldal visszavonult az egyeztetett pontokra.
Zelenszkijnek 6 napja maradt, Amerika megmondta neki a végső dátumot: Ukrajna teljesen kiborult Trumpra – "Ez agresszió"
Donald Trump kormánya erős nyomás alá helyezte Ukrajnát, és azt követeli, hogy Volodimir Zelenszkij még a Hálaadás napja előtt írja alá azt a béketervet, amelyet az oroszokkal kidolgozott. Trump azt követeli Ukrajnától, hogy mondjon le az ellenőrzése alatt álló kelet-donbaszi területekről, felezze meg fegyveres erőinek létszámát, és mondjon le létfontosságú fegyverkategóriákról.





