Útdíj: csalnak a külföldi kamionosok Magyarországon – a magyar fuvarozók tudják a megoldást

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) piacvédelmi javaslatcsomagot küldött a közlekedési tárca illetékesének, Kerékgyártó János helyettes államtitkárnak. Ebben elismerte, hogy a 1033/2024-es kormányhatározat megerősítette a kormány elköteleződését a piacvédelem szükségessége mellett, de kevesli az eddigi reformokat. Úgy látja, hogy a szaktárca 2014-es, 4,5 milliárd forintos közigazgatásibírság-bevétele forrása lehet a minisztériumban a létszám-, a bérezés- és az ellenőrzésieszköz-bővítésre, amit az indokolna, hogy a külföldi fuvarozók tömeges megjelenésével a hazai díjköteles útszakaszokon különösen felértékelődött a piacvédelem és a kontroll szerepe. 

Segítene az informatikai fejlesztés

A nagyobb kontroll egyik eszköze a 2021-ben elindított Bireg-rendszer, amelynek jelentős szerepe van abban, hogy kiszűrje a zömmel külföldi fuvarozókhoz köthető visszaéléseket. (A Bireg a közúti személy- ás áruszállítók előzetes elektronikus engedélyregisztrációja.) Mivel a Bireg lehetővé teszi a szélesebb körű ellenőrzést is, az egyesület kiemelte a levelében, hogy ha abban integrálnák a NAV és NÚSZ adatokat, valamint fejlesztenék a Közúti Engedélyeztetési Szakrendszert (KESZ), az válasz lehetne az ellenőrzési hiányosságokra. Az MKFE egyúttal tájékoztatást kért arról, hol tart a KESZ informatikai rendszerének folyamatban lévő fejlesztése, továbbá arról, hogy mikor élesedhetnek a Bireg következő fejlesztési lépcsői.

Nem elég az utak ellenőrzése

További javaslataiban az MKFE felhívta a figyelmet a jelentős forgalmú, nagyobb fel- és lerakóhelyek folyamatos ellenőrzésére, valamint ezzel összefüggésben a bilaterális és a CEMT-engedélyek felhasználásának rendszeres kontrolljára. (CEMT-t engedélyt az Európai Unión kívülre fuvarozó fuvarozók kérhetnek, ha a célország a CEMT egyezmény részét képezi, és gépjárműve több mint 3,5 tonna össztömegű.)

Idetartozik az engedélygazdálkodást kijátszó vegyes honosságú szerelvények és a külföldi tulajdonosi hátterű cégek szorosabb ellenőrzése is.

Trükköznek a tachográffal is  

Az egyesület javasolta továbbá a menetíró-készülékek manipulációjának megakadályozására a távoli leolvasás (DRSC) kilátásba helyezését a hatósági ellenőrzések során, illetve belga és olasz példák alapján a szabálysértő gépjárművek visszatartását. Mivel az EU és Ukrajna közötti megállapodás jelenleg is hatályos, szükséges lenne az ukrán honosságú gépjárművek és a harmadik országos fuvarfeladatok szigorúbb ellenőrzése is.

Bővül az ukrán elektronikus határátlépési foglalási rendszer

Ukrajnában 2023 májusának közepétől 16 határátkelőhelyen működik az e-Cserga nevű díjmentes, elektronikus határregisztrációs rendszer, amely 2025 márciusától újabb magyar átkelőkkel bővül – tette közzé a NIT Hungary a szaktárcától kapott tájékoztatás alapján. Eszerint az ukrán fél a korábbi e-Cserga, jelenlegi nevén eQueue működését a legalább 3,5 tonna teherbírású járművekre a következő közúti határátkelőhelyekre terjesztik ki:

• március 11-től Beregsurány – Asztély (Luzsanka) közúti határátkelőhely,
• március 25-től Csap – Záhony közúti határátkelőhely.

Az internetalapú rendszeren keresztül az árufuvarozó és személyszállító vállalkozásoknak időpontot kell foglalniuk az ukrajnai kilépéshez. A felület a bevezetéskor arra volt alkalmas, hogy a busz- és tehergépjárművek vezetői, üzembentartói vagy a fuvarszervezők lejelentsék a jármű érkezésének napját és időpontját a határátkelőknek. A rendszer erre válaszul egy kalkulált időpontot adott meg a sorban állásra. 2023 novemberétől már csak akkor hozható létre bejegyzés az e-sorban, ha a jármű az elektronikus rendszerbe történő belépéskor ténylegesen Ukrajnában tartózkodik és ezt az ukrán hatóságok ellenőrzik is.

A menetrend szerinti buszjáratoknál időpontot kell foglalni az eQueue felületen, míg a nem menetrend szerinti járatoknál rögzíteni kell az engedélyszámot vagy az Interbus menetlevél tömbjének sorszámát.