Hatalmas változás a gabonaföldeken, megtette a hatását az eső
„Pályafutásom alatt nem láttam ilyet, mint idén: bokrosodás nélkül jött ki a tavaszból a búza, másfél hónapja még nagyon rosszul nézett ki” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akkor nagyon úgy nézett ki, hogy ebből a búzából idén semmi nem lesz, de szerencsére a tavaszi esők nagyot javítottak a vetések állapotán. Így most a Gabonaszövetség információi szerint csak elhanyagolható nagyságú terület eshetett ki a búzaterületből, azzal lehet számolni – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra felmérése szerint –, hogy 922 ezer hektáros területen arathatnak majd búzát.
Persze még változhat a helyzet, mert ahogyan szokták mondani, „még sokat kint alszik a búza”, de Lakatos szerint, ha kap még egy-két jó esőt, akkor azzal eljut a termésig. Akkor pedig már csak az aratás időszaka lehet problémás. Egyrészt, ha akkor sok eső esik, az nagyot ronthat a búza minőségén, másrészt pedig ennek az ellentéte, a forró, aszályos hetek, amikor kényszerérés indul be, a szükségesnél hamarabb zárulnak le a búzában az élettani folyamatok, amit úgy írnak éle a szakmabeliek, hogy „megszorulnak a szemek”.
Jól néz ki a búza
Most biztató a kép, a búzaterület 60-65 százaléka kifejezetten jó állapotban van, és ha csúcstermést nem is érdemes várni, egy jó közepes termés benne van az állományban. Egyelőre nagyobb gondot nem látni a minőségben sem, vagyis
- sem rozsda,
- sem a fehéredés
jelei nem látszanak, a gazdálkodóktól sem érkezik betegségekre panasz.
Az viszont problémát jelent, hogy megállt a búzapiac, aminek hatására a termény ára is „megbotlott” – mondta Lakatos Zoltán. Ennek az a fő oka, hogy a malomipar teljesen másképp viselkedik, mint eddig, és az export is lefékezett.
A malmok megijedtek, hogy márciusra már nem lesz elegendő étkezési búza, ezért január végén, február elején bevásároltak, és megvették a szezon végéig elegendő teljes mennyiséget.
Eközben az export is lelassult, így most a Hajdú Gabona elnök-vezérigazgatója szerint – legalábbis a keleti országrészben – van elegendő malmi minőségű búza, néhány termelő csak most jött elő a beraktározott tételeivel.
Árcsökkenés több okból
Közben mindezek hatására az árak is lejjebb mentek: a jó minőségű búzáért most jellemzően 82-85 ezer forintot adnak tonnánként, miközben korábban ennél 10 ezer forinttal is magasabb áron, tonnánként 92-95 ezer forintért cserélt gazdát az áru. Lakatos szerint az export befékezésében az is benne van, hogy Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán is próbál a dél-európai piacokra belépni tengeri szállításokkal, és értek is el sikereket. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos olasz piacon most újra keményen versenyeznie kell a magyar búzának.
Az árcsökkenés a még a földeken fejlődő új termésre is vonatkozik, és a gabonakereskedők is lejjebb mentek az árakkal,
igaz, itt kisebb értékben: a kezdeti 82-83 ezer forintos tonnánkénti ajánlatok mostanra 80 ezer forint alá csúsztak.
A lisztpiaci árak eközben tartják magukat, és Lakatos Zoltán szerint ez az árszint az új termésig nem is fog változni. A keresleten mindenesetre látszik, hogy az emberek már kevesebb lisztes termékeket vásárolnak, amiben az étrendbeli változások és a gazdasági bizonytalanságok is közrejátszanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.