Nagyobb hiba a gáz védett rezsisávjából kilépni, mint az áraméból

Két, a magyarországi felhasználók számára kiemelkedő fontosságú számítással egészíti ki minden hónapban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azt a nemzetközi összehasonlítást, amelyben a finnországi VaasaEETT összeveti az európai fővárosokban fizetendő áram- és gáztarifákat. Az egyik plusz az, hogy a rezsi kifizetése mekkora teher egy modellezett háztartás számára, a másik pedig, hogy mekkorát kockáztatott az a felhasználó, aki több gázt vagy áramot használt annál, mint amennyiért még rezsicsökkentett árat fizethet.

Friss közzétételében a MEKH elmagyarázza, hogyan számolta ki azt az átlagos tarifát, amelyet a fogyasztónak akkor kell fizetnie, ha túllépi az átlagfogyasztást. Az átlagfogyasztás nagyságát a kormány 2022. augusztus 1-jétől határozta meg azzal, hogy az afölötti tételért a fogyasztónak úgynevezett piaci árat kell fizetnie. Ezért a MEKH a villamosenergia- és földgáz fogyasztói árait bemutató grafikonokat kiegészítette egy olyan hipotetikus árral, amely azt tükrözi, hogy milyen átlagárat kell fizetnie azon fogyasztóknak, akik a 20 százalékkal túllépik a kormány által meghatározott átlagfogyasztási értékeket. Az átlagfogyasztás nagysága az áram esetében évi 2523 kilowattóra (kWh) a gáz esetében 63 645 megajoule (MJ). A földgáz átlagárának számításakor a hivatal a MJ/köbméter átváltásakor a nemzetközi felmérésben alkalmazott 34,36 MJ/köbméter átváltási aránnyal számolt, szemben az MVM hivatalos díjtáblázatából visszaszámolható 34,87 MJ/köbméterrel. Viszont a MJ/kWh váltásnál az FGSZ elszámolási rendjében is megtalálható 3,2494 energiaérték váltási aránnyal kalkulált.

Nem történt dráma az áramárak esetében

A vázolt számítás alapján az adódott, hogy egy budapesti (az elemzés nem országokra, hanem fővárosokra vonatkozik) háztartás szinte alig vette észre márciusban, hogy 20 százalékkal több áramot használt az átlagfogyasztásnál. Míg a – Európában egyébként legalacsonyabb – rezsicsökkentett tarifája 9,04 eurócent volt kilowattóránként, a 20 százalékos túllépéssel kalkulált ár 10,42 eurócent. Ez a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban. Igaz, a szintén befagyasztott, nem uniós, kijevi 9,92 eurócentes ár a kettő közé került.

Mindig a gázrezsi a fájdalmasabb

Folyamatosan, így márciusban is kedvezőtlenebb a helyzet a gázfelhasználás kapcsán. Ahogyan az áram esetében, úgy most is a budapesti lakossági bruttó végfelhasználói ára volt a legalacsonyabb, 2,48 eurócent kilowattóránként. A teljes európai versenyben Kijev győzött, 1,8 eurócenttel. A magyar fogyasztó azonban nem erre, hanem a saját számlájára figyel, 

Azonban – a helyén kezelve a dolgot – európai mércével ez is rendkívül alacsony: az uniós és az annál kicsit alacsonyabb európai átlagnak felét sem éri el. Ennek ellenére jobb minél közelebb maradni a rezsisávhoz, hiszen az attól való, 20 százalékosnál nagyobb eltávolodás esetén értelemszerűen még magasabbra nő az átlagtarifa.

Nem volt szükség túl mély zsebre

A MEKH ismerteti továbbá, hogy hogyan számolta ki annak a tehernek a súlyát, amely egy modellezett háztartásra nehezedik e két rezsitétel kifizetésével. A villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányának meghatározásakor az általa választott háztartásban

• ketten élnek,
• mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek,
• nincs gyermekük,
• illetve más eltartott a háztartásban,
• éves szinten 2200 kWh áramot,
• és 1162 köbméter gázt használ.

A MEKH ebben az esetben nem végzett külön számítást magasabb fogyasztásra, mivel a kétfős háztartásokban nem jellemző az átlag feletti fogyasztás. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mérte. A budapesti adat 1,8 százalék. Ennél csak a luxembourgi 1,7 százalék jobb. Viszont már a budapesti után legkedvezőbb, vagyis a lista harmadik legjobb adata a hazainak a másfélszerese: 2,7 százalék. 

A sor túlsó végén álló lisszaboniaknak a nettó jövedelmük 3,7 százalékát vitte el az áram és gázszámla kifizetése.

Az elmúlt hónapban az áram 1 százalékkal olcsóbb lett az európai lakosok számára, a gáz ára nagyjából szinten maradt a VaasaETT hivatkozott elemzése szerint, amelyet a Világgazdaság már részletesen ismertetett.